A legtöbben nem Magyarországot tartják az ideális munkahelynek.
A No Fluff Jobs portál Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon vizsgálta az IT szektorban dolgozók helyzetét: kérdezték őket végzettségről, bérezésről, motivációról és munkahelyváltási terveikről is.
A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a legnagyobb (55 százalék) a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya az informatikai szektorban. A legjobb fizetést azonban Csehországban lehet hazavinni, a megkérdezettek egyharmada havi nettó 1,2 millió forint feletti összegért dolgozik. Szlovákia és Magyarország a középmezőnyben áll, az ágazatban dolgozók 66 százaléka nettó 315-630 ezer forintot keres. A sort Ukrajna zárja, ahol az IT-szakemberek 40 százaléka 315 ezer forintnál is kevesebbet keres.
Nem Magyarországot tartják a legvonzóbb munkahelynek
Míg a lengyelek és az ukránok nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra, addig Magyarországon alacsonyabb az álláskeresési kedv, az informatikuson több mint 73 százaléka nem tervezi, hogy céget vált. Akik mégis így döntenek, többnyire az alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége vagy a szakmai tapasztalatok miatt teszik, de gyakori indok a hazai politikai helyzet és a rossz munkahelyi légkör is. A hazai IT-szakemberek 43 százaléka gondolja, hogy Magyarország ideális hely a munkára. A legvonzóbb munkahelynek a megkérdezettek válaszai alapján Csehország.
A négy ország informatikusainak 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz nehézséget, a magyaroknak viszont nagy visszatartó erőt jelentenek a családi-baráti kapcsolatok és a pénzügyek.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
