Sok a tapasztalt informatikus, de az utánpótlással gondok lehetnek

A legtöbben nem Magyarországot tartják az ideális munkahelynek.

  • Bezzeg Hanna

A No Fluff Jobs portál Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon vizsgálta az IT szektorban dolgozók helyzetét: kérdezték őket végzettségről, bérezésről, motivációról és munkahelyváltási terveikről is.

A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a legnagyobb (55 százalék) a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya az informatikai szektorban. A legjobb fizetést azonban Csehországban lehet hazavinni, a megkérdezettek egyharmada havi nettó 1,2 millió forint feletti összegért dolgozik. Szlovákia és Magyarország a középmezőnyben áll, az ágazatban dolgozók 66 százaléka nettó 315-630 ezer forintot keres. A sort Ukrajna zárja, ahol az IT-szakemberek 40 százaléka 315 ezer forintnál is kevesebbet keres.

Nem Magyarországot tartják a legvonzóbb munkahelynek

Míg a lengyelek és az ukránok nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra, addig Magyarországon alacsonyabb az álláskeresési kedv, az informatikuson több mint 73 százaléka nem tervezi, hogy céget vált. Akik mégis így döntenek, többnyire az alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége vagy a szakmai tapasztalatok miatt teszik, de gyakori indok a hazai politikai helyzet és a rossz munkahelyi légkör is. A hazai IT-szakemberek 43 százaléka gondolja, hogy Magyarország ideális hely a munkára. A legvonzóbb munkahelynek a megkérdezettek válaszai alapján Csehország.

A négy ország informatikusainak 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz nehézséget, a magyaroknak viszont nagy visszatartó erőt jelentenek a családi-baráti kapcsolatok és a pénzügyek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.