Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A legtöbben nem Magyarországot tartják az ideális munkahelynek.
A No Fluff Jobs portál Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon vizsgálta az IT szektorban dolgozók helyzetét: kérdezték őket végzettségről, bérezésről, motivációról és munkahelyváltási terveikről is.
A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a legnagyobb (55 százalék) a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya az informatikai szektorban. A legjobb fizetést azonban Csehországban lehet hazavinni, a megkérdezettek egyharmada havi nettó 1,2 millió forint feletti összegért dolgozik. Szlovákia és Magyarország a középmezőnyben áll, az ágazatban dolgozók 66 százaléka nettó 315-630 ezer forintot keres. A sort Ukrajna zárja, ahol az IT-szakemberek 40 százaléka 315 ezer forintnál is kevesebbet keres.
Nem Magyarországot tartják a legvonzóbb munkahelynek
Míg a lengyelek és az ukránok nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra, addig Magyarországon alacsonyabb az álláskeresési kedv, az informatikuson több mint 73 százaléka nem tervezi, hogy céget vált. Akik mégis így döntenek, többnyire az alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége vagy a szakmai tapasztalatok miatt teszik, de gyakori indok a hazai politikai helyzet és a rossz munkahelyi légkör is. A hazai IT-szakemberek 43 százaléka gondolja, hogy Magyarország ideális hely a munkára. A legvonzóbb munkahelynek a megkérdezettek válaszai alapján Csehország.
A négy ország informatikusainak 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz nehézséget, a magyaroknak viszont nagy visszatartó erőt jelentenek a családi-baráti kapcsolatok és a pénzügyek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.