A legtöbben nem Magyarországot tartják az ideális munkahelynek.
A No Fluff Jobs portál Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon vizsgálta az IT szektorban dolgozók helyzetét: kérdezték őket végzettségről, bérezésről, motivációról és munkahelyváltási terveikről is.
A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a legnagyobb (55 százalék) a felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya az informatikai szektorban. A legjobb fizetést azonban Csehországban lehet hazavinni, a megkérdezettek egyharmada havi nettó 1,2 millió forint feletti összegért dolgozik. Szlovákia és Magyarország a középmezőnyben áll, az ágazatban dolgozók 66 százaléka nettó 315-630 ezer forintot keres. A sort Ukrajna zárja, ahol az IT-szakemberek 40 százaléka 315 ezer forintnál is kevesebbet keres.
Nem Magyarországot tartják a legvonzóbb munkahelynek
Míg a lengyelek és az ukránok nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra, addig Magyarországon alacsonyabb az álláskeresési kedv, az informatikuson több mint 73 százaléka nem tervezi, hogy céget vált. Akik mégis így döntenek, többnyire az alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége vagy a szakmai tapasztalatok miatt teszik, de gyakori indok a hazai politikai helyzet és a rossz munkahelyi légkör is. A hazai IT-szakemberek 43 százaléka gondolja, hogy Magyarország ideális hely a munkára. A legvonzóbb munkahelynek a megkérdezettek válaszai alapján Csehország.
A négy ország informatikusainak 20-30 százaléka gondolja úgy, hogy a külföldi munkavállalás nem okoz nehézséget, a magyaroknak viszont nagy visszatartó erőt jelentenek a családi-baráti kapcsolatok és a pénzügyek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
