Vannak munkáltatók, akik a fizetések terén nem vehetik fel más szereplőkkel a versenyt a saját szektorukban, nem tudnak magasabb bért ígérni a pályázóknak, cserébe viszont fel tudják ajánlani a rövidebb munkahetet - mondta a hvg.hu-nak Kyle Lewis, a brit Autonomy társalapítója és társigazgatója.

Izlandon a rövidebb munkahét már évek óta sikeres. Az ország lakosainak 86 százaléka most már dönthet amellett, hogy négy-öt órával kevesebbet dolgozik egy héten. A kísérletben részt vevők arról számoltak be, hogy a megnövekedett szabadidővel kiegyensúlyozottabb, kevésbé stresszes lett az életük, jobban érzik magukat a bőrükben, miközben a munkáltató is jól járt, mert a produktivitás javulni kezdett.

Egy 2021 májusában készült brit tanulmány szerint a 4 napos munkahét általános bevezetése az Egyesült Királyság karbonlábnyomát 127 millió tonnával csökkentené 2025-re.

Persze a rövidebb munkahétnek is vannak árnyoldalai, nehéz például elképzelni a projektalapú munkáknál - írja a hvg.hu -, hogy ha csak négy nap áll a rendelkezésre, és sürget a határidő, hogyan lehet elkerülni a túlórázást.

Kyle Lewis mégis váltig állítja, hogy a négynapos munkahét többletkiadás nélkül is megvalósítható. A lerövidülő munkaidő ugyanis nem jelenti szükségszerűen a produktivitás visszaesését, amit aztán anyagi ráfordítással kéne visszatornázni: “azt tapasztaljuk, hogy sok esetben péntekenként, különösen péntek délutánonként amúgy is jelentősen csökken a teljesítmény” - mondta.

Vajon a négynapos rendszer az iskolákban is működne? Az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény kísérletezik a rövidített tanítási héttel - elsősorban nem szakmai megfontolásból, hanem a tanárhiány vagy éppen anyagi problémák miatt. A tapasztalatok eddig vegyesek.