A “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is - állítja egy brit tanácsadó cég.
Vannak munkáltatók, akik a fizetések terén nem vehetik fel más szereplőkkel a versenyt a saját szektorukban, nem tudnak magasabb bért ígérni a pályázóknak, cserébe viszont fel tudják ajánlani a rövidebb munkahetet - mondta a hvg.hu-nak Kyle Lewis, a brit Autonomy társalapítója és társigazgatója.
Izlandon a rövidebb munkahét már évek óta sikeres. Az ország lakosainak 86 százaléka most már dönthet amellett, hogy négy-öt órával kevesebbet dolgozik egy héten. A kísérletben részt vevők arról számoltak be, hogy a megnövekedett szabadidővel kiegyensúlyozottabb, kevésbé stresszes lett az életük, jobban érzik magukat a bőrükben, miközben a munkáltató is jól járt, mert a produktivitás javulni kezdett.
Egy 2021 májusában készült brit tanulmány szerint a 4 napos munkahét általános bevezetése az Egyesült Királyság karbonlábnyomát 127 millió tonnával csökkentené 2025-re.
Persze a rövidebb munkahétnek is vannak árnyoldalai, nehéz például elképzelni a projektalapú munkáknál - írja a hvg.hu -, hogy ha csak négy nap áll a rendelkezésre, és sürget a határidő, hogyan lehet elkerülni a túlórázást.
Kyle Lewis mégis váltig állítja, hogy a négynapos munkahét többletkiadás nélkül is megvalósítható. A lerövidülő munkaidő ugyanis nem jelenti szükségszerűen a produktivitás visszaesését, amit aztán anyagi ráfordítással kéne visszatornázni: “azt tapasztaljuk, hogy sok esetben péntekenként, különösen péntek délutánonként amúgy is jelentősen csökken a teljesítmény” - mondta.
Vajon a négynapos rendszer az iskolákban is működne? Az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény kísérletezik a rövidített tanítási héttel - elsősorban nem szakmai megfontolásból, hanem a tanárhiány vagy éppen anyagi problémák miatt. A tapasztalatok eddig vegyesek.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
