Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A világjárvány sokféle módon befolyásolta a munkaerőpiacot, vannak akik elveszítették a munkájukat és új lehetőségeket kell keresniük és vannak olyanok is, akik most nyelvvizsga nélkül hozzájutnak a bent ragadt diplomájukhoz. Megnéztük hogyan érdemes pénzről tárgyalni egy állásinterjún.
Ahogy korábban írtunk róla április 10-én megjelent a nyelvvizsgamentes diploma kiadására vonatkozó kormányrendelet. Ennek értelmében mindenkinek – aki 2020 augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz – elengedik a nyelvvizsgakötelezettségét az oklevél kiadásához. Néhány egyetemen már el is kezdték a beragadt diplomák kiállítását és átadását.
Az így szerzett friss diplomások nagy eséllyel lesznek majd munkakeresők vagy szívesebben váltanak majd szakmát. Egy állásinterjú egyik legfontosabb, megkerülhetetlen kérdése a munkabér. Vannak, akiknek nehézséget okoz a pénzről tárgyalni, mert szégyenlősek, kellemetlen nekik a téma, de vannak olyanok is, akik esetleg túlzottan rámenősek.
Gyűjtsetek össze minden információt a munkáról
Még az állásinterjú előtt érdemes jól körbenézni, hogy mit lehet tudni az adott munkakörről, milyen a fejlődési lehetőség, az elvégzendő feladatok minősége és a munkahelyi környezet. Hasznos lehet, ha megkérdezünk ismerősöket a keresetekről, különösen, ha azonos területen dolgoznak. Nem szabad elrugaszkodni a valóságtól, mert könnyű csalódni. Az elvárások legyenek reálisak. Egy felsőoktatási állásbörze is sokat tud segíteni, ahol informálódhattok a munkabérekről.
Pályakezdő és az alku
Pályakezdőként sajnos nehezebb alkudozni a fizetésről, hacsak nem olyan tudás van a birtokotokban, mellyel kevesen rendelkeznek. Így nehezebb a fizetést feljebb alkudni, ilyenkor a legtöbb esetben nem az álláskereső diktál. Jó tudni viszont, hogy nagyobb multiknál van egy 20-30 százalékos tér, melyen belül lehet mozogni.
Mikor térjünk rá a pénzre?
Fontos része az interjúnak a fizetés, majdnemhogy a legfontosabb, azonban arra érdemes ügyelnetek, hogy ne ti térjetek rá a pénz kérdésére, hanem a munkáltató. Ha már több körön túl vagytok, de még nem esett szó a munkabérről, akkor finoman rá lehet kérdezni. Ha nem hangzik el, hogy az összeg bruttó vagy nettó, akkor erre is nyugodtan kérdezzetek rá, hiszen nem mindegy, illetve a fizetésen kívüli juttatásokról is érdemes informálódni. Előfordulhat, hogy titeket kérnek meg arra, hogy mondjatok egy összeget. Bár ennél a pontnál a legtöbben nagyon izgulnak, ezt nem szabad mutatni. Ilyenkor határozottan mondjátok ki a kért bruttó összeget, mintha ez lenne a legtermészetesebb. Érdemes 10-15 százalékkal többet mondani a reméltnél, hogy engedhessünk az összegből és a munkáltató is győztesnek érezze magát.
Fizetés és benyomás
Nagyon fontos, hogy mennyi a fizetés, főleg ha az első, pályakezdő fizetésről van szó, azonban ezt nem szabad éreztetetni a munkáltatóval az interjú során. Az állásinterjúkon sokkal szimpatikusabb, ha a motivációt látják rajtatok. Sokkal jobb benyomást kelt az, aki azt mondja, fontos a fizetés, mert ebből él, de a munka, a fejlődés lehetősége még fontosabb.
A diákmunkát is veszélybe sodorta a világjárvány
Mi lesz vajon azokkal az egyetemistákkal, akik diákmunkából fedezték az albérlet díját és a tandíjat? Az egyik diákszövetkezet igazgatója beszélt a jelenlegi helyzetről az InfoRádióban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.