Pályakezdési tippek: hogyan érdemes pénzről beszélni egy állásinterjún?

A világjárvány sokféle módon befolyásolta a munkaerőpiacot, vannak akik elveszítették a munkájukat és új lehetőségeket kell keresniük és vannak olyanok is, akik most nyelvvizsga nélkül hozzájutnak a bent ragadt diplomájukhoz. Megnéztük hogyan érdemes pénzről tárgyalni egy állásinterjún.

  • Eduline

Ahogy korábban írtunk róla április 10-én megjelent a nyelvvizsgamentes diploma kiadására vonatkozó kormányrendelet. Ennek értelmében mindenkinek – aki 2020 augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz – elengedik a nyelvvizsgakötelezettségét az oklevél kiadásához. Néhány egyetemen már el is kezdték a beragadt diplomák kiállítását és átadását.

Az így szerzett friss diplomások nagy eséllyel lesznek majd munkakeresők vagy szívesebben váltanak majd szakmát. Egy állásinterjú egyik legfontosabb, megkerülhetetlen kérdése a munkabér. Vannak, akiknek nehézséget okoz a pénzről tárgyalni, mert szégyenlősek, kellemetlen nekik a téma, de vannak olyanok is, akik esetleg túlzottan rámenősek.

Gyűjtsetek össze minden információt a munkáról

Még az állásinterjú előtt érdemes jól körbenézni, hogy mit lehet tudni az adott munkakörről, milyen a fejlődési lehetőség, az elvégzendő feladatok minősége és a munkahelyi környezet. Hasznos lehet, ha megkérdezünk ismerősöket a keresetekről, különösen, ha azonos területen dolgoznak. Nem szabad elrugaszkodni a valóságtól, mert könnyű csalódni. Az elvárások legyenek reálisak. Egy felsőoktatási állásbörze is sokat tud segíteni, ahol informálódhattok a munkabérekről.

Pályakezdő és az alku

Pályakezdőként sajnos nehezebb alkudozni a fizetésről, hacsak nem olyan tudás van a birtokotokban, mellyel kevesen rendelkeznek. Így nehezebb a fizetést feljebb alkudni, ilyenkor a legtöbb esetben nem az álláskereső diktál. Jó tudni viszont, hogy nagyobb multiknál van egy 20-30 százalékos tér, melyen belül lehet mozogni.

Mikor térjünk rá a pénzre?

Fontos része az interjúnak a fizetés, majdnemhogy a legfontosabb, azonban arra érdemes ügyelnetek, hogy ne ti térjetek rá a pénz kérdésére, hanem a munkáltató. Ha már több körön túl vagytok, de még nem esett szó a munkabérről, akkor finoman rá lehet kérdezni. Ha nem hangzik el, hogy az összeg bruttó vagy nettó, akkor erre is nyugodtan kérdezzetek rá, hiszen nem mindegy, illetve a fizetésen kívüli juttatásokról is érdemes informálódni. Előfordulhat, hogy titeket kérnek meg arra, hogy mondjatok egy összeget. Bár ennél a pontnál a legtöbben nagyon izgulnak, ezt nem szabad mutatni. Ilyenkor határozottan mondjátok ki a kért bruttó összeget, mintha ez lenne a legtermészetesebb. Érdemes 10-15 százalékkal többet mondani a reméltnél, hogy engedhessünk az összegből és a munkáltató is győztesnek érezze magát.

Fizetés és benyomás

Nagyon fontos, hogy mennyi a fizetés, főleg ha az első, pályakezdő fizetésről van szó, azonban ezt nem szabad éreztetetni a munkáltatóval az interjú során. Az állásinterjúkon sokkal szimpatikusabb, ha a motivációt látják rajtatok. Sokkal jobb benyomást kelt az, aki azt mondja, fontos a fizetés, mert ebből él, de a munka, a fejlődés lehetősége még fontosabb.

A diákmunkát is veszélybe sodorta a világjárvány

Mi lesz vajon azokkal az egyetemistákkal, akik diákmunkából fedezték az albérlet díját és a tandíjat? Az egyik diákszövetkezet igazgatója beszélt a jelenlegi helyzetről az InfoRádióban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.