Hogyan viszonyul a diplomás pályakezdők bére a 20-29 évesek átlagkeresetéhez? Itt vannak a számok.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozó 20-29 éves munkavállalók bruttó átlagbére 313 315 forint volt.
Ugyanerre az időszakra még nincsenek adatok a felsőfokú végzettségűek fizetésével kapcsolatban, de a 2018-as diplomás pályakövetési kutatás szerint egy évvel korábban átlagosan bruttó 334 667 forintot kerestek havonta a frissen végzett hallgatók. A kutatás során a 2014-ben és 2016-ban diplomázott pályakezdőket kérdezték, az adatok 2017 decemberére vonatkoznak. Tehát a diplomás pályakezdők már egy évvel korábban bruttó 30 ezer forinttal kerestek többet a korosztály átlagbérénél.
A különböző képzési területek között persze nagy a szórás: a legtöbbet az informatikusok viszik haza, havi bruttó bérük több mint 450 ezer forint, a legkevesebbet pedig a művészeti és művészetközvetítési diplomával rendelkezők - bruttó 221 994, illetve 192 779 forintot.
A műszaki diplomások átlagbére havi bruttó 391 ezer forint, a gazdasági diplomával rendelkezők átlagosan havi bruttó 374 ezer forintot, az orvos- és egészségtudományi területen végzettek 324 ezer forintot, a jogászok 319 ezer forintot keresnek.
Társadalomtudományi végzettséggel 294 ezer, pedagógusdiplomával 285 ezer, bölcsészettudományival pedig havi bruttó 276 ezer forintos fizetésre számíthattok, a természettudományi szakokon végzettek pedig átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresnek.
Ennyit visznek haza a pályakezdő diplomások - jövedelmek szakonként
Milyen tudományágakra épül a szak, amelyen tanultok, és milyen jövedelemre számíthattok a végzés után? A felvi.hu-n hasznos információkat találtok a képzésetekről - mutatjuk, hol keressétek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
