A felvételi pontszámítási szabályai miatt sem nyelvvizsgáznak a diákok?

Több problémát is feltárt egy idegennyelv-oktatásról készült kutatás, amelynek elkészítését a kormány rendelte el 2017 nyarán - közölte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

  • MTI
Stiller Ákos

Berényi Milán elmondta, a kutatásból kiderült például, hogy a szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban, előbbiekben például nem fektetnek akkora hangsúlyt a nyelvi szintfelmérőkre, ezért nem tudnak olyan csoportokat kialakítani, mint a gimnáziumokban.

A diákok leginkább a sűrű tanárcserét, a tanárok pedig a diákok motiválatlanságát sérelmezik - közölte, hozzátéve, szerinte a jelenlegi felvételi pontrendszer felelős ezért. A felvételinél összesen száz többletpontot lehet szerezni: egy emelt szintű érettségiért ötven pont jár, tehát ha valaki kettőt csinál, akkor maximalizálja a plusz pontokat, és feleslegessé válnak a nyelvvizsgáért járók - magyarázta Berényi Milán. Kifejtette, a felsőoktatási intézmények egyre inkább emelt szintű érettségiket kérnek, a diákok pedig a nyelvvizsga helyett arra a tantárgyra koncentrálnak, amelyből emelt szinten szeretnének vizsgázni.

Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei

Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók – több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2. vagy 3. évfolyamán megkezdeni a nyelvtanulást.

A kutatás javasolja a sűrűbb óralátogatások bevezetését, a szintfelmérések felfrissítését, a tananyag kibővítését, a tanárok nyelvi képzését, valamint az egyéni szintű oktatás bevezetését - közölte.

Az Oktatási Hivatal a Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatás során 149 intézményvezetőt, 1118 nyelvtanárt, 8131 tanulót és 70 nyelvi szaktanácsadót kérdezett meg. A kutatásról szóló jelentés a www.oktatas.hu oldalon érhető el.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.