Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Több problémát is feltárt egy idegennyelv-oktatásról készült kutatás, amelynek elkészítését a kormány rendelte el 2017 nyarán - közölte a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Berényi Milán elmondta, a kutatásból kiderült például, hogy a szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban, előbbiekben például nem fektetnek akkora hangsúlyt a nyelvi szintfelmérőkre, ezért nem tudnak olyan csoportokat kialakítani, mint a gimnáziumokban.
A diákok leginkább a sűrű tanárcserét, a tanárok pedig a diákok motiválatlanságát sérelmezik - közölte, hozzátéve, szerinte a jelenlegi felvételi pontrendszer felelős ezért. A felvételinél összesen száz többletpontot lehet szerezni: egy emelt szintű érettségiért ötven pont jár, tehát ha valaki kettőt csinál, akkor maximalizálja a plusz pontokat, és feleslegessé válnak a nyelvvizsgáért járók - magyarázta Berényi Milán. Kifejtette, a felsőoktatási intézmények egyre inkább emelt szintű érettségiket kérnek, a diákok pedig a nyelvvizsga helyett arra a tantárgyra koncentrálnak, amelyből emelt szinten szeretnének vizsgázni.
Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei
Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.
A kutatás javasolja a sűrűbb óralátogatások bevezetését, a szintfelmérések felfrissítését, a tananyag kibővítését, a tanárok nyelvi képzését, valamint az egyéni szintű oktatás bevezetését - közölte.
Az Oktatási Hivatal a Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatás során 149 intézményvezetőt, 1118 nyelvtanárt, 8131 tanulót és 70 nyelvi szaktanácsadót kérdezett meg. A kutatásról szóló jelentés a www.oktatas.hu oldalon érhető el.
Nyelvvizsga kell 2020-tól a felvételihez, pedig az iskolai nyelvoktatás még mindig nem hatékony
Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek - finanszírozási okok miatt - szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Salusinszky András a Magyar Hírlapnak azt mondta, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.