Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése...
A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése a célja a tíz éve alakult Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak. A jubileum alkalmából ünnepi konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia székházában – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A tanácskozás résztvevőit, a Terminihez tartozó kutatóállomások munkatársait levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök.
„Az ünnepi tanácskozás helyszíne, kapcsolódása egyrészt A magyar tudomány ünnepének, másrészt a Magyar Nyelv Napjának rendezvényeihez jelzi, hogy a Magyarországgal szomszédos államok nyelvtudományi kutatóintézetei által 2001-ben életre hívott kutatóhálózat céljai, tevékenysége milyen jelentőséggel bír a magyar nyelv hosszú távú megtartásában a határokon túl” – emeli ki a közlemény.
Mint a dokumentum rámutat, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi iroda, a beregszászi Hodinka Antal Intézet, valamint az ausztriai, horvátországi és szlovéniai régiót képviselő Imre Samu Nyelvi Intézet által szervezett tanácskozás résztvevőit üdvözölte Németh Tamás, az MTA főtitkára, Kiss Jenő akadémikus, az ELTE professzora, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, továbbá Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke.
„A Terminit köszöntők kiemelték, hogy a Magyarországon kívüli nyelvészeti tudományos műhelyek együttműködése az első olyan határokon átnyúló, azaz nemzetközi, ám mégis magyar-magyar kutatóhálózat, mely nem alá-fölé-, hanem mellérendeltségi alapon szerveződik, s ez a fajta közös és összehangolt munka korszerű és mintaadó modellként szolgálhat a kutatásszervezésben és a hálózatépítésben más tudományágak képviselői számára is” – hangsúlyozza a közlemény.
A kutatóhálózat munkatársai előadásaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy munkálkodásuk célja „a nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése”.
„A Termini munkatársainak célja, hogy a kutatómunkájuk eredménye hasznosuljon: eljusson a magyarlakta régiók oktatási és közigazgatási szakembereihez, de a magyarországi nemzetpolitikai döntéshozókhoz is” – ismerteti a dokumentum.
A rendezvény keretében mutatta be Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTE egyetemi tanára a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve című reprezentatív gyűjteményes kötetet. Mint hangsúlyozta, „a kiadvány, annak ellenére, hogy bár tárgya a magyar nyelv, a határokon kívüli magyar nyelvhasználat, a szerzők a mai nemzetközi nyelvtudomány módszertana, szemlélete és terminológiája alapján, tárgyilagosan és szakszerűen fogalmazzák meg kutatásaik eredményeit”.
A jubileumi ülés résztvevői könyvkiállítás keretében megismerkedhettek a Termini Kutatóhálózat által kiadott kötetekkel is.Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.