A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése...
A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése a célja a tíz éve alakult Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak. A jubileum alkalmából ünnepi konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia székházában – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A tanácskozás résztvevőit, a Terminihez tartozó kutatóállomások munkatársait levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök.
„Az ünnepi tanácskozás helyszíne, kapcsolódása egyrészt A magyar tudomány ünnepének, másrészt a Magyar Nyelv Napjának rendezvényeihez jelzi, hogy a Magyarországgal szomszédos államok nyelvtudományi kutatóintézetei által 2001-ben életre hívott kutatóhálózat céljai, tevékenysége milyen jelentőséggel bír a magyar nyelv hosszú távú megtartásában a határokon túl” – emeli ki a közlemény.
Mint a dokumentum rámutat, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi iroda, a beregszászi Hodinka Antal Intézet, valamint az ausztriai, horvátországi és szlovéniai régiót képviselő Imre Samu Nyelvi Intézet által szervezett tanácskozás résztvevőit üdvözölte Németh Tamás, az MTA főtitkára, Kiss Jenő akadémikus, az ELTE professzora, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, továbbá Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke.
„A Terminit köszöntők kiemelték, hogy a Magyarországon kívüli nyelvészeti tudományos műhelyek együttműködése az első olyan határokon átnyúló, azaz nemzetközi, ám mégis magyar-magyar kutatóhálózat, mely nem alá-fölé-, hanem mellérendeltségi alapon szerveződik, s ez a fajta közös és összehangolt munka korszerű és mintaadó modellként szolgálhat a kutatásszervezésben és a hálózatépítésben más tudományágak képviselői számára is” – hangsúlyozza a közlemény.
A kutatóhálózat munkatársai előadásaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy munkálkodásuk célja „a nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése”.
„A Termini munkatársainak célja, hogy a kutatómunkájuk eredménye hasznosuljon: eljusson a magyarlakta régiók oktatási és közigazgatási szakembereihez, de a magyarországi nemzetpolitikai döntéshozókhoz is” – ismerteti a dokumentum.
A rendezvény keretében mutatta be Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTE egyetemi tanára a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve című reprezentatív gyűjteményes kötetet. Mint hangsúlyozta, „a kiadvány, annak ellenére, hogy bár tárgya a magyar nyelv, a határokon kívüli magyar nyelvhasználat, a szerzők a mai nemzetközi nyelvtudomány módszertana, szemlélete és terminológiája alapján, tárgyilagosan és szakszerűen fogalmazzák meg kutatásaik eredményeit”.
A jubileumi ülés résztvevői könyvkiállítás keretében megismerkedhettek a Termini Kutatóhálózat által kiadott kötetekkel is.Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
