A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése...
A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése a célja a tíz éve alakult Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak. A jubileum alkalmából ünnepi konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia székházában – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A tanácskozás résztvevőit, a Terminihez tartozó kutatóállomások munkatársait levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök.
„Az ünnepi tanácskozás helyszíne, kapcsolódása egyrészt A magyar tudomány ünnepének, másrészt a Magyar Nyelv Napjának rendezvényeihez jelzi, hogy a Magyarországgal szomszédos államok nyelvtudományi kutatóintézetei által 2001-ben életre hívott kutatóhálózat céljai, tevékenysége milyen jelentőséggel bír a magyar nyelv hosszú távú megtartásában a határokon túl” – emeli ki a közlemény.
Mint a dokumentum rámutat, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi iroda, a beregszászi Hodinka Antal Intézet, valamint az ausztriai, horvátországi és szlovéniai régiót képviselő Imre Samu Nyelvi Intézet által szervezett tanácskozás résztvevőit üdvözölte Németh Tamás, az MTA főtitkára, Kiss Jenő akadémikus, az ELTE professzora, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, továbbá Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke.
„A Terminit köszöntők kiemelték, hogy a Magyarországon kívüli nyelvészeti tudományos műhelyek együttműködése az első olyan határokon átnyúló, azaz nemzetközi, ám mégis magyar-magyar kutatóhálózat, mely nem alá-fölé-, hanem mellérendeltségi alapon szerveződik, s ez a fajta közös és összehangolt munka korszerű és mintaadó modellként szolgálhat a kutatásszervezésben és a hálózatépítésben más tudományágak képviselői számára is” – hangsúlyozza a közlemény.
A kutatóhálózat munkatársai előadásaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy munkálkodásuk célja „a nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése”.
„A Termini munkatársainak célja, hogy a kutatómunkájuk eredménye hasznosuljon: eljusson a magyarlakta régiók oktatási és közigazgatási szakembereihez, de a magyarországi nemzetpolitikai döntéshozókhoz is” – ismerteti a dokumentum.
A rendezvény keretében mutatta be Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTE egyetemi tanára a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve című reprezentatív gyűjteményes kötetet. Mint hangsúlyozta, „a kiadvány, annak ellenére, hogy bár tárgya a magyar nyelv, a határokon kívüli magyar nyelvhasználat, a szerzők a mai nemzetközi nyelvtudomány módszertana, szemlélete és terminológiája alapján, tárgyilagosan és szakszerűen fogalmazzák meg kutatásaik eredményeit”.
A jubileumi ülés résztvevői könyvkiállítás keretében megismerkedhettek a Termini Kutatóhálózat által kiadott kötetekkel is.Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
