Tízéves a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat

A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése...

  • MTI

A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése a célja a tíz éve alakult Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak. A jubileum alkalmából ünnepi konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia székházában – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A tanácskozás résztvevőit, a Terminihez tartozó kutatóállomások munkatársait levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök.

„Az ünnepi tanácskozás helyszíne, kapcsolódása egyrészt A magyar tudomány ünnepének, másrészt a Magyar Nyelv Napjának rendezvényeihez jelzi, hogy a Magyarországgal szomszédos államok nyelvtudományi kutatóintézetei által 2001-ben életre hívott kutatóhálózat céljai, tevékenysége milyen jelentőséggel bír a magyar nyelv hosszú távú megtartásában a határokon túl” – emeli ki a közlemény.

Mint a dokumentum rámutat, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi iroda, a beregszászi Hodinka Antal Intézet, valamint az ausztriai, horvátországi és szlovéniai régiót képviselő Imre Samu Nyelvi Intézet által szervezett tanácskozás résztvevőit üdvözölte Németh Tamás, az MTA főtitkára, Kiss Jenő akadémikus, az ELTE professzora, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, továbbá Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke.

„A Terminit köszöntők kiemelték, hogy a Magyarországon kívüli nyelvészeti tudományos műhelyek együttműködése az első olyan határokon átnyúló, azaz nemzetközi, ám mégis magyar-magyar kutatóhálózat, mely nem alá-fölé-, hanem mellérendeltségi alapon szerveződik, s ez a fajta közös és összehangolt munka korszerű és mintaadó modellként szolgálhat a kutatásszervezésben és a hálózatépítésben más tudományágak képviselői számára is” – hangsúlyozza a közlemény.

A kutatóhálózat munkatársai előadásaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy munkálkodásuk célja „a nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése”.

„A Termini munkatársainak célja, hogy a kutatómunkájuk eredménye hasznosuljon: eljusson a magyarlakta régiók oktatási és közigazgatási szakembereihez, de a magyarországi nemzetpolitikai döntéshozókhoz is” – ismerteti a dokumentum.

A rendezvény keretében mutatta be Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTE egyetemi tanára a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve című reprezentatív gyűjteményes kötetet. Mint hangsúlyozta, „a kiadvány, annak ellenére, hogy bár tárgya a magyar nyelv, a határokon kívüli magyar nyelvhasználat, a szerzők a mai nemzetközi nyelvtudomány módszertana, szemlélete és terminológiája alapján, tárgyilagosan és szakszerűen fogalmazzák meg kutatásaik eredményeit”.

A jubileumi ülés résztvevői könyvkiállítás keretében megismerkedhettek a Termini Kutatóhálózat által kiadott kötetekkel is.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.