Tízéves a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat

A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése...

  • MTI

A nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése a célja a tíz éve alakult Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak. A jubileum alkalmából ünnepi konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia székházában – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A tanácskozás résztvevőit, a Terminihez tartozó kutatóállomások munkatársait levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök.

„Az ünnepi tanácskozás helyszíne, kapcsolódása egyrészt A magyar tudomány ünnepének, másrészt a Magyar Nyelv Napjának rendezvényeihez jelzi, hogy a Magyarországgal szomszédos államok nyelvtudományi kutatóintézetei által 2001-ben életre hívott kutatóhálózat céljai, tevékenysége milyen jelentőséggel bír a magyar nyelv hosszú távú megtartásában a határokon túl” – emeli ki a közlemény.

Mint a dokumentum rámutat, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi iroda, a beregszászi Hodinka Antal Intézet, valamint az ausztriai, horvátországi és szlovéniai régiót képviselő Imre Samu Nyelvi Intézet által szervezett tanácskozás résztvevőit üdvözölte Németh Tamás, az MTA főtitkára, Kiss Jenő akadémikus, az ELTE professzora, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, továbbá Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke.

„A Terminit köszöntők kiemelték, hogy a Magyarországon kívüli nyelvészeti tudományos műhelyek együttműködése az első olyan határokon átnyúló, azaz nemzetközi, ám mégis magyar-magyar kutatóhálózat, mely nem alá-fölé-, hanem mellérendeltségi alapon szerveződik, s ez a fajta közös és összehangolt munka korszerű és mintaadó modellként szolgálhat a kutatásszervezésben és a hálózatépítésben más tudományágak képviselői számára is” – hangsúlyozza a közlemény.

A kutatóhálózat munkatársai előadásaikban arra hívták fel a figyelmet, hogy munkálkodásuk célja „a nyelvi változatosság kölcsönös elfogadása, mások nyelvi jogainak elismerése, a magyar nyelv jellemzőinek felmérése, a kisebbségi nyelvi jogok folyamatos bővítése”.

„A Termini munkatársainak célja, hogy a kutatómunkájuk eredménye hasznosuljon: eljusson a magyarlakta régiók oktatási és közigazgatási szakembereihez, de a magyarországi nemzetpolitikai döntéshozókhoz is” – ismerteti a dokumentum.

A rendezvény keretében mutatta be Tolcsvai Nagy Gábor, az ELTE egyetemi tanára a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve című reprezentatív gyűjteményes kötetet. Mint hangsúlyozta, „a kiadvány, annak ellenére, hogy bár tárgya a magyar nyelv, a határokon kívüli magyar nyelvhasználat, a szerzők a mai nemzetközi nyelvtudomány módszertana, szemlélete és terminológiája alapján, tárgyilagosan és szakszerűen fogalmazzák meg kutatásaik eredményeit”.

A jubileumi ülés résztvevői könyvkiállítás keretében megismerkedhettek a Termini Kutatóhálózat által kiadott kötetekkel is.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.