Miért veszik el 100 ezer felnőttől a nyelvtanulás lehetőségét?

Varga Mihály tud róla, hogy az Nemzetgazdasági Minisztérium 100 ezer felnőttől venné el a nyelvtanulás lehetőségét? - teszi fel a kérdést a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

  • Eduline
Fazekas István

A hvg.hu múlt pénteki cikkéből megtudhattuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar lakosság idegen nyelvi felzárkóztatására kapott 15 milliárd forintos uniós forrásból 10 milliárd forintot 10 multinacionális vállalat egy-egy tanműhelyének építésére csoportosít át - írja véleménycikkében Salusinszky András nyelvtanár, felnőttképzési és nyelvoktatási szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

Hozzáteszi: a felnőttképzési szakma számára nem újdonság, hogy Parragh László miért beszél olyan lesújtóan a felnőttképzésről és a széles nyilvánosság előtt miért nyilvánítja ki gyakran azon véleményét, hogy a "felnőttképzés pénzmosoda": hiszen ami pénzmosoda, oda nem szabad pénzeket adni, onnan el kell venni a pénzt, hogy más hasznos célokra fordíthassák.

"Újdonság viszont, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága sem szán már szerepet a magánfelnőttképzőknek és a nyelvtanításra rendelkezésre álló uniós forrás nagyobb részét inkább multinacionális vállalatok támogatására használná fel, a kisebbik részből pedig az állami szakképző iskolák sokszor sikertelen nyelvtanárainak bevonásával szervezne nyelvtanfolyamokat" - írja.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.