Miért veszik el 100 ezer felnőttől a nyelvtanulás lehetőségét?

Varga Mihály tud róla, hogy az Nemzetgazdasági Minisztérium 100 ezer felnőttől venné el a nyelvtanulás lehetőségét? - teszi fel a kérdést a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

  • Eduline
Fazekas István

A hvg.hu múlt pénteki cikkéből megtudhattuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar lakosság idegen nyelvi felzárkóztatására kapott 15 milliárd forintos uniós forrásból 10 milliárd forintot 10 multinacionális vállalat egy-egy tanműhelyének építésére csoportosít át - írja véleménycikkében Salusinszky András nyelvtanár, felnőttképzési és nyelvoktatási szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

Hozzáteszi: a felnőttképzési szakma számára nem újdonság, hogy Parragh László miért beszél olyan lesújtóan a felnőttképzésről és a széles nyilvánosság előtt miért nyilvánítja ki gyakran azon véleményét, hogy a "felnőttképzés pénzmosoda": hiszen ami pénzmosoda, oda nem szabad pénzeket adni, onnan el kell venni a pénzt, hogy más hasznos célokra fordíthassák.

"Újdonság viszont, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága sem szán már szerepet a magánfelnőttképzőknek és a nyelvtanításra rendelkezésre álló uniós forrás nagyobb részét inkább multinacionális vállalatok támogatására használná fel, a kisebbik részből pedig az állami szakképző iskolák sokszor sikertelen nyelvtanárainak bevonásával szervezne nyelvtanfolyamokat" - írja.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.