Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk a szabályokat.
2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány azt is írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga. Azelőtt ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.
Az elfogadott módosítás szerint ekkor a kormány az egyetemek kezébe helyezte azt a döntést, hogy az általuk kiadott diplomákhoz kérnek-e nyelvvizsgát, vagy egyéb nyelvi mérést, az intézményeknek gondoskodnia kell a szaknyelvi oktatásról is. Az egyetemek által meghatározott nyelvi követelmény továbbra sem lehet magasabb, mint a korábban elvárt B2-es szint. Itt megnézhetitek, hogy mik a szabályok a nagyobb egyetemeken.
Egyre kevesebben tanulnak nyelveket
"A döntés miatt kevesebben járnak a nyelvviskolákba, illetve a tanulás motivációja is megváltozott. Többeknek már nem a nyelvvizsga megszerzése a fő céljuk, sem az egyetemi felvételi, hanem egyéb okokból iratkoznak be nyelvtanfolyamokra, például szükségük van rá a munkakörükből kifolyólag" – mondta a módosítás hatásáról Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Ehhez képest még nagyobb visszaesést láthatunk a tavalyi évben, az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly mindössze 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon.
2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.