Bár a diplomához már nem kötelező, az egyetemi felvételin továbbra is pluszpontokat ér a nyelvvizsga.
2023-ban összesen 66 307-en próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, amiből 50 906-an sikerrel is jártak.
Bár ez az elmúlt években nyelvizsgázók arányához képest drasztikus visszaesést jelent, hiszen tíz évvel ezelőtt még 122 885-en próbáltak nyelvvizsgát szerezni, a középiskolás diákok úgy tűnik, még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, hiszen az összes nyelvvizsgázó számához viszonyítva még mindig igen nagy számban mennek vizsgázni.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának 2023-as adatai szerint a tavalyi évben összesen 45 356 14-19 év közötti diák próbálkozott valamelyik idegen nyelvből. Ennek oka az lehet, hogy az egyetemek továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák a felvételi során a nyelvvizsga meglétét.
A legnépszerűbb nyelv egyébként természetesen az angol volt, amiből 17 372 fiú és 20 426 lány vizsgázott. Ezt követi a német 2462 fiú és 4027 lány vizsgázóval, majd a francia 65 fiú és 168 lánnyal.
És bár a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta az egyetemeken már nem kötelező előírás a legalább B2-es nyelvvizsga megléte a diplomaszerzéshez, a második legnagyobb arányban még mindig a 20-24 év közötti egyetemista korosztály volt 2023-ban. Közülük összesen 12 839-en mentek nyelvvizsgázni. Angolból 4515 fiú és 5490 lány, németből 763 fiú és 1248 lány, franciából pedig 37 fiú és 136 lány.
A 25-29 éves korosztályból 3165-en mentek nyelvvizsgázni, a 30-34 év közöttiek közül pedig 1616-an.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
