Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A héten tette közzé a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. A matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.
Angol idegen nyelvből a 6. osztályosok közül 63 877-en vizsgáztak, a nyolcadikosok pedig 65 084-en, németből viszont - mivel ezt a kompeteneciamérésben részt vevő iskolák közül jóval kevesebb intézményben tanítják első idegen nyelvként - a hatodikosok mindössze 18 311 vizsgát tettek, de nem sokkal voltak többen a 8. osztályosok sem, akik 19 974 vizsgát tettek.
A megszokottakkal ellentétben azonban idén máshogy értékelték a feladatlapokat. Az eredményeket összesítő országos jelentésben azt írják, idén egy úgynevezett képességskála alapján értékelték a gyerekeket; a 6. évfolyamos idegen nyelvi mérésen részt vevő tanulók országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határozták meg mindkét nyelvből.
"A korábbi években a nyelvi 12 OKM2022 Országos jelentés méréseken a tanulók a saját mérési típusuknak megfelelő szintű feladatsort kaptak, és aki elérte a 60%-os teljesítményt, az „megfelelt” minősítést kapott" - írják.
A 2022-es méréseken viszont a tanulói képességszintek meghatározásakor az volt a cél, hogy "a kétféle visszajelzés (százalékos eredmény és képességpont) minél inkább átfedésbe kerüljön. Minden tanuló esetén a saját mérési típusának megfelelő KER-szintű feladatokon meghatároztuk, hogy elérte-e a 60%-ot, majd megvizsgáltuk, hogy a „megfelelt” tanulók képességpontjai hol kezdődnek a képességskálán, és hol van az az optimális pont, ahol a képességpont a legjobb becslést adja arra vonatkozóan, hogy a tanuló a hagyományos értékelés szerint elérte-e a „megfelelt” minősítés" - teszik hozzá.
Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel.A tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.
Németből viszont már közel sem ilyen jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.
Németből a lányok erősebbek
Nemek közti különbség csak német nyelvből megfigyelhető. Az angol idegen nyelvi mérés eredményében a 6. évfolyamon nincsen különbség a fiúk és a lányok teljesítményében, a 8. évfolyamon a lányok átlageredménye 7 ponttal magasabb a fiúk eredményénél, ami szintén nem számottevő, a német idegen nyelvi mérésen viszont sokkal nagyobb volt a különbség: 6. évfolyamon 32 pont, 8. évfolyamon pedig 47 pont különbség a lányok javára.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.