Kompetencia: angolból nincs jelentős eltérés, németből továbbra is gyengébben teljesítettek a gyerekek

A héten tette közzé a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. A matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.

  • Székács Linda

Angol idegen nyelvből a 6. osztályosok közül 63 877-en vizsgáztak, a nyolcadikosok pedig 65 084-en, németből viszont - mivel ezt a kompeteneciamérésben részt vevő iskolák közül jóval kevesebb intézményben tanítják első idegen nyelvként - a hatodikosok mindössze 18 311 vizsgát tettek, de nem sokkal voltak többen a 8. osztályosok sem, akik 19 974 vizsgát tettek.

A megszokottakkal ellentétben azonban idén máshogy értékelték a feladatlapokat. Az eredményeket összesítő országos jelentésben azt írják, idén egy úgynevezett képességskála alapján értékelték a gyerekeket; a 6. évfolyamos idegen nyelvi mérésen részt vevő tanulók országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határozták meg mindkét nyelvből.

"A korábbi években a nyelvi 12 OKM2022 Országos jelentés méréseken a tanulók a saját mérési típusuknak megfelelő szintű feladatsort kaptak, és aki elérte a 60%-os teljesítményt, az „megfelelt” minősítést kapott" - írják.

A 2022-es méréseken viszont a tanulói képességszintek meghatározásakor az volt a cél, hogy "a kétféle visszajelzés (százalékos eredmény és képességpont) minél inkább átfedésbe kerüljön. Minden tanuló esetén a saját mérési típusának megfelelő KER-szintű feladatokon meghatároztuk, hogy elérte-e a 60%-ot, majd megvizsgáltuk, hogy a „megfelelt” tanulók képességpontjai hol kezdődnek a képességskálán, és hol van az az optimális pont, ahol a képességpont a legjobb becslést adja arra vonatkozóan, hogy a tanuló a hagyományos értékelés szerint elérte-e a „megfelelt” minősítés" - teszik hozzá.

Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel.A  tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk  A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.

Németből viszont már közel sem ilyen jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.

Németből a lányok erősebbek

Nemek közti különbség csak német nyelvből megfigyelhető. Az angol idegen nyelvi mérés eredményében a 6. évfolyamon nincsen különbség a fiúk és a lányok teljesítményében, a 8. évfolyamon a lányok átlageredménye 7 ponttal magasabb a fiúk eredményénél, ami szintén nem számottevő, a német idegen nyelvi mérésen viszont sokkal nagyobb volt a különbség: 6. évfolyamon 32 pont, 8. évfolyamon pedig 47 pont különbség a lányok javára.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.