A héten tette közzé a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. A matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.
Angol idegen nyelvből a 6. osztályosok közül 63 877-en vizsgáztak, a nyolcadikosok pedig 65 084-en, németből viszont - mivel ezt a kompeteneciamérésben részt vevő iskolák közül jóval kevesebb intézményben tanítják első idegen nyelvként - a hatodikosok mindössze 18 311 vizsgát tettek, de nem sokkal voltak többen a 8. osztályosok sem, akik 19 974 vizsgát tettek.
A megszokottakkal ellentétben azonban idén máshogy értékelték a feladatlapokat. Az eredményeket összesítő országos jelentésben azt írják, idén egy úgynevezett képességskála alapján értékelték a gyerekeket; a 6. évfolyamos idegen nyelvi mérésen részt vevő tanulók országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határozták meg mindkét nyelvből.
"A korábbi években a nyelvi 12 OKM2022 Országos jelentés méréseken a tanulók a saját mérési típusuknak megfelelő szintű feladatsort kaptak, és aki elérte a 60%-os teljesítményt, az „megfelelt” minősítést kapott" - írják.
A 2022-es méréseken viszont a tanulói képességszintek meghatározásakor az volt a cél, hogy "a kétféle visszajelzés (százalékos eredmény és képességpont) minél inkább átfedésbe kerüljön. Minden tanuló esetén a saját mérési típusának megfelelő KER-szintű feladatokon meghatároztuk, hogy elérte-e a 60%-ot, majd megvizsgáltuk, hogy a „megfelelt” tanulók képességpontjai hol kezdődnek a képességskálán, és hol van az az optimális pont, ahol a képességpont a legjobb becslést adja arra vonatkozóan, hogy a tanuló a hagyományos értékelés szerint elérte-e a „megfelelt” minősítés" - teszik hozzá.
Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel.A tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.
Németből viszont már közel sem ilyen jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.
Németből a lányok erősebbek
Nemek közti különbség csak német nyelvből megfigyelhető. Az angol idegen nyelvi mérés eredményében a 6. évfolyamon nincsen különbség a fiúk és a lányok teljesítményében, a 8. évfolyamon a lányok átlageredménye 7 ponttal magasabb a fiúk eredményénél, ami szintén nem számottevő, a német idegen nyelvi mérésen viszont sokkal nagyobb volt a különbség: 6. évfolyamon 32 pont, 8. évfolyamon pedig 47 pont különbség a lányok javára.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
