Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Most a természettudományi eredményeket mutatjuk meg.
Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja, de a 2021/2022-es tanévben lényegesen változtatásokat hajtottak végre: egyrészt az országos méréseket a tanulóknak a TehetségKapu online felületen kell teljesíteniük. Másrészt újabb műveltségterületekkel bővült a mérés: a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, a nyelvi mérések értékelése pedig a továbbiakban központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán mutatják be.
A természettudomány eredményei
A 6. és 8. évfolyamos tanulók eredményei: az első országos természettudomány mérés idén történt, ezért idén került kialakításra a képességskála úgy, hogy a mérés 6. évfolyamos tanulóinak országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határoztuk meg – olvasható a jelentésből. A 8. évfolyamon tanulók országos átlageredménye 1587 pont lett. A többi tantárgyhoz hasonlóan 8. évfolyamos tanulóknak jelentősen, 87 ponttal magasabb átlageredményt érek el a 6. évfolyamosokénál.
A 10. évfolyamos tanulók átlageredménye 1767 képességpont lett. A 8. és a 10. évfolyam átlageredménye közötti különbségben szerepet játszhat a szakképzésben tanulók mérésben való hiánya, ezért a valós teljesítménynövekedést 10. évfolyamon nem lehet becsülni.
A természettudomány mérés a 6. és 8. évfolyamon teljeskörű volt, 10. évfolyamon viszont csak a köznevelésben tanuló diákok vettek részt a mérésben. Közülük összesen 2295 olyan technikumban vagy szakgimnáziumban tanuló diák, illetve 81 szakképzésben tanuló diák vett részt a mérésben, akik köznevelési törvény hatálya alá tartozó képzésben (például művészeti, pedagógiai vagy közművelődési képzésben) vesznek részt. A mérésben részt vevők körének eltérései miatt a 10. évfolyamos mérés átlageredményeit nem lehet összehasonlítani a 6. és 8. évfolyam átlageredményeivel.
2022-ben először írták meg a tanulók az országos kompetenciamérésben a természettudományi feladatsort, ezt 2633 intézmény 3486 feladatellátási helyén 6., 8. és a 10. évfolyamon összesen 214 524 tanuló töltötte ki.
Az országos jelentés itt, az intézményi és az egyéni eredmények pedig itt érhetők el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
