Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák, néhol meg is gyűlt vele a bajuk. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Ebben a cikkünkben a matematika és szövegértés területek eredményeire koncentrálunk.
Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja, de a 2021/2022-es tanévben lényegesen változtatásokat hajtottak végre: egyrészt az országos méréseket a tanulóknak a TehetségKapu online felületen kell teljesíteniük. Másrészt újabb műveltségterületekkel bővült a mérés: a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, a nyelvi mérések értékelése pedig a továbbiakban központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán mutatják be.
A két kompetenciaterületen a kitöltők számát ebben a táblázatban nézhetitek meg:
A szövegértés eredményei
A szövegértés területén mindhárom évfolyam átlageredménye csökkent a 2021. évi eredményekhez képest. A 6. évfolyamon csak minimális, 3 pont a csökkenés, a 8. évfolyamon 54 ponttal a 10. évfolyamon 51 ponttal alacsonyabbak az átlageredmények, mint 2021-ben. A jelentés szerint azt nem lehet megállapítani, hogy ez a csökkenés a digitális átállás miatt van-e vagy ténylegesen ennyivel romlott a diákok teljesítménye.
A 2022. évi országos kompetenciamérésben szövegértési feladatsort 6, 8. és 10. évfolyamon összesen 256 979 tanuló töltött ki 3045 intézmény 4266 feladatellátási helyén. Az országos jelentésben figyelembe vett tanulók szövegértési átlageredménye a 6. évfolyamon 1475, a 8. évfolyamon 1535, a 10. évfolyamon 1600 képességpont volt.
"A 8. és 10. évfolyamon 2018 és 2019 évben kifejezett javulás látszott, ez a pozitív változás olvadt most el, amiben szerepet játszhat a mérőeszköz váltás mellett a Covid19-járvány miatt bevezetett távoktatás hatása is."
– írják.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy a digitális átállás általában a szövegértési területre van a legnagyobb hatással: "a nemzetközi mérésekre kitekintve is azt tapasztaltuk, hogy a digitális szövegértés mérésen rosszabban teljesítenek a magyar tanulók a papír alapú méréshez képest."
A szövegértési képességet vizsgáló tesztekben a mindennapi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól, elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a szövegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteket kell végrehajtaniuk, pl.: konkrét információkat kell visszakeresniük, meg kell határozniuk az egyes szövegelemek funkcióját és reflektálniuk kell a szöveg megformáltságára.
Az értékelő szerint az évfolyamok közötti különbségeket vizsgálva a korábbi évektől eltérően egyenletesebb teljesítménykülönbségeket lehet megfigyelni, amely a 6. és 8. évfolyam között 60 pont, a 8. és 10. évfolyam között 65 pont.
Az átlageredmények vizuális formában is megtekinthetők:
A matematika eredményei
A 2022- es eredmények vegyes képet mutatnak az előző évi mérésekhez képest, a 6. évfolyamon 25 ponttal többet, míg 8. és 10. évfolyamon 7-7-tel kevesebbet értek el a tanulók. A hatodikos eredmény szinte megegyezik a Covid19-járvány előtt utolsó 2019-es mérés eredményével. A 2008-2022 közötti adatsorokban az látható, hogy a korábbi évek mérései során az átlageredmények inkább enyhe ingadozásokat mutatnak a matematika területén, amelyek évfolyamonként különböző irányban csak kismértékben tértek el:
"A 8. és 10. évfolyamon 2019-ben az elmúlt tágan vett évtized legjobb tanulói átlageredményei születtek, amihez viszonyítva alacsonyabbak a 2022-es eredmények, melyek 10. évfolyamon a 2018-as eredményekkel vannak egy szinten. A 6. és 10. évfolyam eredménye a 2008-2021 közti mérések eredményeinek átlagától (1490,7 illetve 1640 pont) magasabb, míg a 8. évfolyam eredménye alacsonyabb lett az eredmények 1611,7 pontos átlagánál."
– olvasható a jelentésben.
A 2022. évi Országos kompetenciamérésben matematika feladatsort 6., 8. és 10. évfolyamon összesen 256 734 tanuló töltött ki 3045 intézmény 4266 feladatellátási helyén. Az országos jelentésben figyelembe vett tanulók matematika átlageredménye a 6. évfolyamon 1493, a 8. évfolyamon 1602, a 10. évfolyamon 1646 képességpont volt.
A tesztek azt vizsgálják, hogy mennyire képesek az iskolai oktatás során elsajátított matematikai ismereteiket valós helyzetekben, életszerű kontextusokban alkalmazni. A felmérés ugyan figyelembe veszi a matematika tanterveket, de nem csak azon ismeretek mozgósítását várja el, amelyeket éppen az adott évfolyamon kellett elsajátítani.
Nemek közötti különbségek
Matematikából a kompetenciamérésen mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a fiúk, mint a lányok. A fiúk előnye a korábbi méréshez hasonlóan állandónak látszik: átlagosan 22-23 pont. Szövegértésből mindhárom évfolyamon a lányok értek el jobb átlageredményt. A felsőbb évfolyamok felé haladva a lányok előnye növekszik, 6. évfolyamon 32 ponttal, 8. évfolyamon 38 ponttal, 10. évfolyamon 48 ponttal értek el jobb átlageredményt.
A családi háttér hatása a teljesítményre
A kompetenciamérés mellé egy tanulói háttérkérdőív is társul, ezzel a családi háttér teljesítményre tett hatását szeretnék felmérni. Ebben az otthoni könyvek számára, szülők iskolai végzettségére, számítógépre, saját könyvekre vonatkozó kérdéseket tesznek fel. Nem meglepő az eredmény: valamennyi évfolyam és mérési terület esetében a családiháttér-index növekedésével emelkedik a diákok teljesítménye is. Ez azt jelenti, hogy minél előnyösebb családi háttérrel rendelkezik a diák, átlagosan annál jobb eredményeket képes elérni a felmérésen. Az is szembetűnő, hogy az említett összefüggés már a 6. évfolyamra kialakul, és a magasabb évfolyamokba lépve tovább növekszik.
A családi háttérindex meredeksége a 6., 8. és 10. évfolyamon matematikából és szövegértésből is folyamatosan növekszik. Mindkét mérési területre igaz, hogy 2021-ben ezek az értékek 6. és 10. évfolyamon kisebbek voltak, míg 8. évfolyamon valamivel magasabb volt.
A kompetenciamérés módszertana
Az Országos kompetenciamérést az Oktatási Hivatal és az iskolák közösen szervezik meg, idén tizenkilencedik alkalommal. (A pandémia miatt a 2019/2020. tanévi Országos kompetenciamérés elmaradt).
A digitális átállás során megújultak a mérés tartalmi keretei: a tesztek olyan matematikai eszköztudást, szövegértést, természettudományos műveltséget és idegen nyelvi képességet vizsgáló feladatokból álltak, amelyek nem elsősorban a tantervi tartalmak ismeretét mérik, hanem ennél többet: azt vizsgálják, hogy a tanulók hogyan tudják a tanultakat valódi szövegek, helyzetek és megoldandó problémák kapcsán alkalmazni. 2022-től a mérések feladatai nem kerülnek nyilvánosságra, mivel a feladatok egy része a következő mérések során is felhasználásra kerül, ezzel biztosítva az eredmények évek közötti összehasonlíthatóságát.
Az iskolák visszajelzései alapján a legjelentősebb nehézséget az okozta, hogy nagyon különböző felszereltséggel rendelkeznek az egyes intézmények, ezért gyakori volt, hogy egy mérési időszak tíz tanítási napjának mindegyikét fel kellett használni a lebonyolításra. Ráadásul a rendszer többször is lefagyott és akadozott, ami miatt aztán több mint 3600 tizedik évfolyamos tanulónak kellett ismét megírnia a feladatlapot.
Az országos jelentés itt, az intézményi és az egyéni eredmények pedig itt érhetők el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
