Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja, de a 2021/2022-es tanévben lényegesen változtatásokat hajtottak végre: egyrészt az országos méréseket a tanulóknak a TehetségKapu online felületen kell teljesíteniük. Másrészt újabb műveltségterületekkel bővült a mérés: a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, a nyelvi mérések értékelése pedig a továbbiakban központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán mutatják be.

A két kompetenciaterületen a kitöltők számát ebben a táblázatban nézhetitek meg:

A szövegértés eredményei

A szövegértés területén mindhárom évfolyam átlageredménye csökkent a 2021. évi eredményekhez képest. A 6. évfolyamon csak minimális, 3 pont a csökkenés, a 8. évfolyamon 54 ponttal a 10. évfolyamon 51 ponttal alacsonyabbak az átlageredmények, mint 2021-ben. A jelentés szerint azt nem lehet megállapítani, hogy ez a csökkenés a digitális átállás miatt van-e vagy ténylegesen ennyivel romlott a diákok teljesítménye.

A 2022. évi országos kompetenciamérésben szövegértési feladatsort 6, 8. és 10. évfolyamon összesen 256 979 tanuló töltött ki 3045 intézmény 4266 feladatellátási helyén. Az országos jelentésben figyelembe vett tanulók szövegértési átlageredménye a 6. évfolyamon 1475, a 8. évfolyamon 1535, a 10. évfolyamon 1600 képességpont volt.

"A 8. és 10. évfolyamon 2018 és 2019 évben kifejezett javulás látszott, ez a pozitív változás olvadt most el, amiben szerepet játszhat a mérőeszköz váltás mellett a Covid19-járvány miatt bevezetett távoktatás hatása is."

– írják.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a digitális átállás általában a szövegértési területre van a legnagyobb hatással: "a nemzetközi mérésekre kitekintve is azt tapasztaltuk, hogy a digitális szövegértés mérésen rosszabban teljesítenek a magyar tanulók a papír alapú méréshez képest."

A szövegértési képességet vizsgáló tesztekben a mindennapi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól, elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a szövegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteket kell végrehajtaniuk, pl.: konkrét információkat kell visszakeresniük, meg kell határozniuk az egyes szövegelemek funkcióját és reflektálniuk kell a szöveg megformáltságára.

Az értékelő szerint az évfolyamok közötti különbségeket vizsgálva a korábbi évektől eltérően egyenletesebb teljesítménykülönbségeket lehet megfigyelni, amely a 6. és 8. évfolyam között 60 pont, a 8. és 10. évfolyam között 65 pont.

Az átlageredmények vizuális formában is megtekinthetők:

A matematika eredményei

A 2022- es eredmények vegyes képet mutatnak az előző évi mérésekhez képest, a 6. évfolyamon 25 ponttal többet, míg 8. és 10. évfolyamon 7-7-tel kevesebbet értek el a tanulók. A hatodikos eredmény szinte megegyezik a Covid19-járvány előtt utolsó 2019-es mérés eredményével. A 2008-2022 közötti adatsorokban az látható, hogy a korábbi évek mérései során az átlageredmények inkább enyhe ingadozásokat mutatnak a matematika területén, amelyek évfolyamonként különböző irányban csak kismértékben tértek el:

"A 8. és 10. évfolyamon 2019-ben az elmúlt tágan vett évtized legjobb tanulói átlageredményei születtek, amihez viszonyítva alacsonyabbak a 2022-es eredmények, melyek 10. évfolyamon a 2018-as eredményekkel vannak egy szinten. A 6. és 10. évfolyam eredménye a 2008-2021 közti mérések eredményeinek átlagától (1490,7 illetve 1640 pont) magasabb, míg a 8. évfolyam eredménye alacsonyabb lett az eredmények 1611,7 pontos átlagánál."

– olvasható a jelentésben.

A 2022. évi Országos kompetenciamérésben matematika feladatsort 6., 8. és 10. évfolyamon összesen 256 734 tanuló töltött ki 3045 intézmény 4266 feladatellátási helyén.  Az országos jelentésben figyelembe vett tanulók matematika átlageredménye a 6. évfolyamon 1493, a 8. évfolyamon 1602, a 10. évfolyamon 1646 képességpont volt.

A  tesztek azt vizsgálják, hogy mennyire képesek az iskolai oktatás során elsajátított matematikai ismereteiket valós helyzetekben, életszerű kontextusokban alkalmazni. A felmérés ugyan figyelembe veszi a matematika tanterveket, de nem csak azon ismeretek mozgósítását várja el, amelyeket éppen az adott évfolyamon kellett elsajátítani.

Nemek közötti különbségek

Matematikából a kompetenciamérésen mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a fiúk, mint a lányok. A fiúk előnye a korábbi méréshez hasonlóan állandónak látszik: átlagosan 22-23 pont. Szövegértésből mindhárom évfolyamon a lányok értek el jobb átlageredményt. A felsőbb évfolyamok felé haladva a lányok előnye növekszik, 6. évfolyamon 32 ponttal, 8. évfolyamon 38 ponttal, 10. évfolyamon 48 ponttal értek el jobb átlageredményt.

A családi háttér hatása a teljesítményre

A kompetenciamérés mellé egy tanulói háttérkérdőív is társul, ezzel a családi háttér  teljesítményre tett hatását szeretnék felmérni. Ebben az otthoni könyvek számára, szülők iskolai végzettségére, számítógépre, saját könyvekre vonatkozó kérdéseket tesznek fel. Nem meglepő az eredmény: valamennyi évfolyam és mérési terület esetében a családiháttér-index növekedésével emelkedik a diákok teljesítménye is. Ez azt jelenti, hogy minél előnyösebb családi háttérrel rendelkezik a diák, átlagosan annál jobb eredményeket képes elérni a felmérésen. Az is szembetűnő, hogy az említett összefüggés már a 6. évfolyamra kialakul, és a magasabb évfolyamokba lépve tovább növekszik.

A családi háttérindex meredeksége a 6., 8. és 10. évfolyamon matematikából és szövegértésből is folyamatosan növekszik. Mindkét mérési területre igaz, hogy 2021-ben ezek az értékek 6. és 10. évfolyamon kisebbek voltak, míg 8. évfolyamon valamivel magasabb volt.

A kompetenciamérés módszertana

Az Országos kompetenciamérést az Oktatási Hivatal és az iskolák közösen szervezik meg, idén tizenkilencedik alkalommal. (A pandémia miatt a 2019/2020. tanévi Országos kompetenciamérés elmaradt).

A digitális átállás során megújultak a mérés tartalmi keretei: a tesztek olyan matematikai eszköztudást, szövegértést, természettudományos műveltséget és idegen nyelvi képességet vizsgáló feladatokból álltak, amelyek nem elsősorban a tantervi tartalmak ismeretét mérik, hanem ennél többet: azt vizsgálják, hogy a tanulók hogyan tudják a tanultakat valódi szövegek, helyzetek és megoldandó problémák kapcsán alkalmazni. 2022-től a mérések feladatai nem kerülnek nyilvánosságra, mivel a feladatok egy része a következő mérések során is felhasználásra kerül, ezzel biztosítva az eredmények évek közötti összehasonlíthatóságát.

Az iskolák visszajelzései alapján a legjelentősebb nehézséget az okozta, hogy nagyon különböző felszereltséggel rendelkeznek az egyes intézmények, ezért gyakori volt, hogy egy mérési időszak tíz tanítási napjának mindegyikét fel kellett használni a lebonyolításra. Ráadásul a rendszer többször is lefagyott és akadozott, ami miatt aztán több mint 3600 tizedik évfolyamos tanulónak kellett ismét megírnia a feladatlapot.

Az országos jelentés itt, az intézményi és az egyéni eredmények pedig itt érhetők el.