Szeptembertől újabb tanulmányi mérések jöhetnek az iskolákban

Digitális kultúrából és történelemből is felmérnék a diákok tudását, az idegen nyelvi méréseket pedig kibővítenék a tizenegyedikesekre is.

  • Székács Linda

Két új területen is próbamérések bevezetését tervezi az Oktatási Hivatal - olvasható az oktatas.hu-n. A hivatal „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretében digitális kultúrából és történelemből is mérések bevezetését tervezik, a 11. évfolyamon pedig az angolt vagy németet első nyelvként tanulók tudását is "tesztelnék".

"Ennek a két műveltségi területnek az országos rendszerbe való integrációja előreláthatólag már a 2024. tavaszán esedékes digitális mérésekkel együtt valósul meg az 5-11. évfolyamokon. A megbízható mérőeszközök előkészítéséhez szükség van az új mérőeszközök és feladatok tesztelésére annak érdekében, hogy a mérések minél pontosabb képet mutassanak az elért tanulási eredményekről" - írják az oldalon a digitális kultúra és a történelem mérésekről, ahol azt is hozzáteszik, hogy a próbamérésekre már a következő tanév őszén, szeptember 25. és október 13. között sor kerül. A méréseket az általános iskolák 6., 7., 8. évfolyamos osztályai, illetve a középiskolák 9., 10., 11. évfolyamai fogják egy-egy osztályban megírni.

A mérések időtartamáról a hivatal azt írja, az egyes területek mérései külön egységek lesznek, amelyek várhatóan 35 perc tesztidőt jelentenek majd. A mérések a belépéshez és lezáráshoz szükséges adminisztrációval egy 45 perces tanóra alatt megvalósíthatók.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.