Digitális kultúrából és történelemből is felmérnék a diákok tudását, az idegen nyelvi méréseket pedig kibővítenék a tizenegyedikesekre is.
Két új területen is próbamérések bevezetését tervezi az Oktatási Hivatal - olvasható az oktatas.hu-n. A hivatal „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretében digitális kultúrából és történelemből is mérések bevezetését tervezik, a 11. évfolyamon pedig az angolt vagy németet első nyelvként tanulók tudását is "tesztelnék".
"Ennek a két műveltségi területnek az országos rendszerbe való integrációja előreláthatólag már a 2024. tavaszán esedékes digitális mérésekkel együtt valósul meg az 5-11. évfolyamokon. A megbízható mérőeszközök előkészítéséhez szükség van az új mérőeszközök és feladatok tesztelésére annak érdekében, hogy a mérések minél pontosabb képet mutassanak az elért tanulási eredményekről" - írják az oldalon a digitális kultúra és a történelem mérésekről, ahol azt is hozzáteszik, hogy a próbamérésekre már a következő tanév őszén, szeptember 25. és október 13. között sor kerül. A méréseket az általános iskolák 6., 7., 8. évfolyamos osztályai, illetve a középiskolák 9., 10., 11. évfolyamai fogják egy-egy osztályban megírni.
A mérések időtartamáról a hivatal azt írja, az egyes területek mérései külön egységek lesznek, amelyek várhatóan 35 perc tesztidőt jelentenek majd. A mérések a belépéshez és lezáráshoz szükséges adminisztrációval egy 45 perces tanóra alatt megvalósíthatók.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
