Mitől jó egy középiskola, milyen szempontokat érdemes mérlegelni az intézmény kiválasztásakor, és mennyire alkalmas a jelenlegi felvételi rendszer arra, hogy a gyerekek a számukra megfelelő helyre kerüljenek?
A középiskolai rangsorok és a tanulmányi eredmények fontos támpontot jelenthetnek a döntésben, önmagukban azonban nem feltétlenül mutatják meg, hogy egy iskola mennyire illeszkedik a gyerek személyiségéhez, érdeklődéséhez és képességeihez. Többek között erről is beszélgetett a hvg360 Barna Gyöngyivel, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének igazgatóhelyettesével, Gecsei Kolossal, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatójával, valamint Miklós Györggyel, a Szülői Hang Közösség társalapítójával.
A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jó iskola fogalma nem határozható meg mindenki számára érvényes szempontok alapján. Bár a gimnáziumi rangsorok, az érettségi eredmények és a kompetenciamérések fontos támpontot jelenthetnek, önmagukban nem mutatják meg, hogy egy intézmény megfelelő választás lesz-e az adott gyerek számára.
Én is azt gondolom, hogy nincs abszolút értelemben legjobb iskola, csak mindig az adott gyereknek megfelelő. Sok családban tapasztalják, hogy lehet egy gimnázium az egyik gyereknek jó, de akár a testvérének már kevésbé
– fogalmazott Miklós György.
Gecsei Kolos szerint a gimnáziumi rangsorokban szereplő mérőszámok mellett legalább ennyire fontos az is, milyen pedagógiai munka folyik az adott intézményben. „Fontosak az olyan mérőszámok, amelyek például a HVG Középiskola című kiadványában is megjelennek, de ennél még fontosabb az a munka, ami egy-egy iskolában folyik, az, hogy ott megtalálják-e a pedagógusok a megfelelő utakat a gyerekekhez” – fejtette ki.
Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszemelt iskolák megismerését érdemes már másfél-két évvel a felvételi előtt elkezdeni, a hivatalos eredmények és az intézményi dokumentumok tanulmányozása mellett pedig a nyílt napok, a szülői tapasztalatok, valamint az informális beszélgetések is segíthetnek abban, hogy a családok átfogóbb képet kapjanak egy-egy gimnázium működéséről.
Barna Gyöngyi szerint az iskolaválasztás során az is nehézséget jelenthet, hogy a szülők és a gyerekek elképzelései nem feltétlenül egyeznek meg. A pályaválasztási tanácsadás egyik feladata ezért az, hogy segítsen közös szempontokat kialakítani, és olyan lehetőségeket találni, amelyek a család elvárásaihoz és a gyerek továbbtanulási terveihez egyaránt illeszkednek.
A szakértők a jelenlegi középiskolai felvételi rendszerrel kapcsolatban is több problémát megfogalmaztak. Barna Gyöngyi tapasztalatai szerint a központi írásbeli vizsga nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is komoly szorongást okoz, különösen azért, mert sok család úgy érzi, a továbbtanulásról szóló döntés hosszú évekre meghatározza a gyerek lehetőségeit. Mint mondta, pályaválasztási tanácsadóként az a tapasztalata, hogy a központi felvételi rettenetes szorongásforrás a gyerekeknek is, és óhatatlanul a szülőknek is, így bizonyos esetekben a „családok együtt szoronganak”.
Hozzátette, hogy a felvételire készülő diákoknak a különórák és a vizsgafelkészülés mellett az iskolai teljesítményükre is figyelniük kell, hiszen a hetedik év végi és a nyolcadik osztály első félévi osztályzatai szintén beleszámíthatnak a felvételi pontszámokba. A fokozott terhelés és a vizsgahelyzetből fakadó stressz pedig egyes gyerekek teljesítményét is ronthatja. Gecsei Kolos szerint további problémát jelent, hogy a központi írásbeli egyszeri alkalom, amelynek eredményén később már nem lehet javítani.
Ráadásul a szorongást még az is növeli, hogy az oktatási rendszerünkben talán ez az egyetlen vizsga, ami egyszeri és megismételhetetlen. Az érettségit bármennyiszer meg tudom ismételni, és tudom javítani, ha szeretném. Itt viszont van ez a kétszer 45 perc, ami ráállít egy útra.
Az igazgató ugyanakkor azt is elismerte, hogy a központi feladatsoroknak vannak előnyeik, hiszen egyetlen írásbeli eredményével több intézménybe is jelentkezhetnek a diákok. Kérdésesnek tartja viszont, hogy a vizsga valóban alkalmas-e annak megállapítására, hogy egy gyerek megfelel-e a választott iskola sajátos elvárásainak.
Miklós György viszont még ennél is kritikusabban fogalmazott a felvételi rendszerrel kapcsolatban:
A felvételi rendszer rossz, abszolút nem gyerekbarát. De itt is az a helyzet, hogy erre nincs gyors orvosság.
A Szülői Hang Közösség társalapítója szerint a probléma gyökere elsősorban az iskolák közötti jelentős minőségi különbségekben keresendő. A népszerű intézményekben tapasztalható túljelentkezés miatt a felvételi óhatatlanul versenyhelyzetet teremt, amelyben a családok anyagi lehetőségei is befolyásolhatják a gyerekek esélyeit. „Akiknek van pénzük tanfolyamra, magántanárra, azok gyerekének nagyobb az esélye bekerülni” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a felvételi sikertelensége különösen nagy kudarcélményt jelenthet azoknak a diákoknak, akik hosszú hónapokon keresztül készültek a vizsgára.
A beszélgetésben a szerkezetváltó gimnáziumok szerepe is szóba került. Miklós György szerint ezek az intézmények eredetileg elsősorban a tehetséggondozást szolgálták, mára azonban sok család számára az általános iskolai problémákból való kilépés lehetőségét is jelentik. „Ha a felső tagozaton nincs elég szaktanár, vagy a gyerek nem érzi jól magát, elveszti a motivációját, rossz a közösség, akkor nyilvánvaló menekülőút lehet egy ilyen” – fogalmazott.
Meglátása szerint ez hosszabb távon az általános iskolai közösségekre is kedvezőtlen hatással lehet, miközben tovább erősítheti a diákok társadalmi helyzet szerinti elkülönülését. A megoldást ugyanakkor nem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetésében, hanem az általános és középiskolai képzés minőségének javításában látja.
Barna Gyöngyi arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerkezetváltó gimnáziumokba történő jelentkezéskor nem elegendő kizárólag a tanulmányi képességeket mérlegelni. A gyerek személyisége, önállósága és érettsége éppúgy meghatározó lehet, hiszen a korai iskolaváltás egy új közösséghez és eltérő követelményekhez való alkalmazkodással is jár.
A szakértő szerint a döntés súlyát az is növeli, hogy a magyar iskolarendszerben nem mindig egyszerű később másik intézménybe vagy képzési formába átlépni.
Nem túl rugalmas a rendszer a visszaútban, korrigálásban. Nagyon ráterhelődik tehát erre a döntésre az, hogy ezt az utat muszáj lesz végigjárni, mert a tananyagok nem illeszkednek, így nem könnyű váltani.
Abban mind a hárman egyetértettek, hogy a köznevelési rendszer problémáinak megoldása hosszabb távú változtatásokat igényel. A pedagógushiány kezelése, az iskolákon belüli differenciálás erősítése és a tanulók egyéni szükségleteihez igazodó támogatás egyaránt hozzájárulhatna ahhoz, hogy a családoknak ne kelljen ilyen nagy jelentőséget tulajdonítaniuk egyetlen felvételi vizsga eredményének.
Gecsei Kolos szerint a változásokhoz a pedagógusképzés és a továbbképzési rendszer átgondolására is szükség lenne, ugyanakkor az iskolákon belül is lehetőség nyílhat pozitív változtatásokra. „A legfontosabb, hogy akár tanárról, akár gyerekről beszélünk, sikerélményhez kell őket juttatni” – mondta.
Barna Gyöngyi különösen fontosnak tartja a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek támogatását, akik között sajátos nevelési igényű és kiemelkedően tehetséges diákok egyaránt vannak. Szerinte sokan közülük nem kapják meg azt a fejlesztést és segítséget, amelyre szükségük lenne, ezért az ő támogatásuknak az iskolarendszer meghatározó elemévé kellene válnia.
2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 – minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
