Nem várható, hogy sorra törölik majd el az egyetemek a diploma kiadásának nyelvvizsga-kötelezettségét – véli az Eduline által megkérdezett szakember.
„Lesznek olyan szakirányok bizonyos alapszakokon, ahol elég lesz B1-es szint, és még talán el is engedik a nyelvvizsgát, de nem kaptunk olyan hírt vagy visszajelzést, hogy ez lenne a jellemző irány” - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.
Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy a kormány a korábbinál nagyobb szabadságot ad bizonyos tanulmányi ügyekben az egyetemeknek és főiskoláknak – például magul dönthetnek arról, hány pontot adnak a felvételizőknek a nyelvvizsgáért, és hogy milyen nyelvvizsga-követelményhez kötik a diplomák kiadását.
A jelenlegi szabályok alapján az alapszakos diploma megszerzéséhez legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga kell, több képzésen - például a népszerű gazdasági BSc-szakokon - azonban emellett egy szaknyelvi vizsgát is kell tenni.
A legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem fognak lazítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik. Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Más felsőoktatási intézményekben viszont valóban komoly problémát okozott az elmúlt években, hogy a hallgatók egy része nem tudta átvenni a diplomáját, mert nem volt meg az ehhez szükséges nyelvvizsgája – nekik 2020-ban és 2021-ben is „amnesztiát” hirdetett a kormány.
Nyelvtudás nélkül mit ér a diploma?
Bár júliusban, közvetlenül az intézkedés bejelentése után Rozgonyi Zoltán még azt mondta, „a jelenlegi intézkedés megkérdőjelezi a nyelvtudás értelmét és fontosságát, aminek hosszútávon súlyos hatása lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is”, az egyetemektől érkező első hírek után már valamivel pozitívabban látja a helyzetet.
"Az eddigi visszajelzések alapján azt látjuk, hogy az egyetemek bemeneteli követelményei inkább emelik a nyelvtudás súlyát, látván azt, hogy sikeres hallgató azokból lesz, akik képesek legalább azon a nem túl magas, B2-es szinten tájékozódni a szakirodalomban, és kifejezni magukat. Belőlük lesznek az eredményes, az egyetemek elhelyezkedési statisztikáit és presztízsét is növelő hallgatói” – mondta Rozgonyi Zoltán. A nyelvi elvárások elengedése ugyanis nem csak az egyetemek presztízsét rombolná, de valószínűleg a diplomás szakemberek munkaerőpiaci elhelyezkedését is megnehezítené.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
