Nem várható, hogy sorra törölik majd el az egyetemek a diploma kiadásának nyelvvizsga-kötelezettségét – véli az Eduline által megkérdezett szakember.
„Lesznek olyan szakirányok bizonyos alapszakokon, ahol elég lesz B1-es szint, és még talán el is engedik a nyelvvizsgát, de nem kaptunk olyan hírt vagy visszajelzést, hogy ez lenne a jellemző irány” - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.
Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy a kormány a korábbinál nagyobb szabadságot ad bizonyos tanulmányi ügyekben az egyetemeknek és főiskoláknak – például magul dönthetnek arról, hány pontot adnak a felvételizőknek a nyelvvizsgáért, és hogy milyen nyelvvizsga-követelményhez kötik a diplomák kiadását.
A jelenlegi szabályok alapján az alapszakos diploma megszerzéséhez legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga kell, több képzésen - például a népszerű gazdasági BSc-szakokon - azonban emellett egy szaknyelvi vizsgát is kell tenni.
A legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem fognak lazítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik. Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Más felsőoktatási intézményekben viszont valóban komoly problémát okozott az elmúlt években, hogy a hallgatók egy része nem tudta átvenni a diplomáját, mert nem volt meg az ehhez szükséges nyelvvizsgája – nekik 2020-ban és 2021-ben is „amnesztiát” hirdetett a kormány.
Nyelvtudás nélkül mit ér a diploma?
Bár júliusban, közvetlenül az intézkedés bejelentése után Rozgonyi Zoltán még azt mondta, „a jelenlegi intézkedés megkérdőjelezi a nyelvtudás értelmét és fontosságát, aminek hosszútávon súlyos hatása lesz a társadalomra, az ország gazdaságára és a munkaerőpiacra is”, az egyetemektől érkező első hírek után már valamivel pozitívabban látja a helyzetet.
"Az eddigi visszajelzések alapján azt látjuk, hogy az egyetemek bemeneteli követelményei inkább emelik a nyelvtudás súlyát, látván azt, hogy sikeres hallgató azokból lesz, akik képesek legalább azon a nem túl magas, B2-es szinten tájékozódni a szakirodalomban, és kifejezni magukat. Belőlük lesznek az eredményes, az egyetemek elhelyezkedési statisztikáit és presztízsét is növelő hallgatói” – mondta Rozgonyi Zoltán. A nyelvi elvárások elengedése ugyanis nem csak az egyetemek presztízsét rombolná, de valószínűleg a diplomás szakemberek munkaerőpiaci elhelyezkedését is megnehezítené.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
