„Régóta feszítő problémát kezel a kormány a kötelező nyelvvizsgarendszer kivezetésével” – írta csütörtök este Facebook-oldalán Csák János kulturális és innovációs miniszter. De vajon tényleg nem kell majd nyelvvizsga a diplomaszerzéshez, és milyen egyetemeken van reális esély arra, hogy puhítanak a nyelvvizsgaszabályokon?
Az MTI tudósítása szerint a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését azonban a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.
„A jövőben a kötelező nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania a megfelelő nyelvi kompetenciákat!” – tette hozzá a Facebookon. A miniszter szerint a változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.
Az elmúlt években többször bukkant már fel a nyelvvizsga-követelmények enyhítésének ötlete. Korábban írtunk arról, hogy az Állami Számvevőszék a felsőoktatásról készített 2021-es elemzésben az állt: érdemes lenne megvizsgálni, melyek azok a szakterületek, „amely idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők, ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.
Milyenek a jelenlegi szabályok?
Az alapszakokon egy B2-es nyelvvizsga megszerzése az alapelvárás, több képzésen azonban ennél szigorúbbak a nyelvi követelmények - ha ezeket valaki nem teljesíti, nem szerezhet nyelvvizsgát.
Több tucat alap- és mesterszakon például nemcsak általános, hanem szaknyelvi nyelvvizsga is kell a diplomához. Ilyen a legtöbb gazdasági alapszak, többek között a magyar felsőoktatás legnépszerűbb, idén például 10 ezer jelentkezőt vonzó képzése, a gazdálkodási és menedzsment, vagy a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás.
Ezeken a szakokon egy legalább B2-es szakmai nyelvvizsgát kell tenni – ezt csak felsőfokú, általános nyelvvizsgával lehet kiváltani. A nemzetközi gazdálkodást tanulókra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik két B2-es szakmai vizsgára kell felkészülniük, és csak az egyiket helyettesíthetik C1-es, általános nyelvvizsgával.
Hol dönthetnek a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről?
A miniszter bejelentése alapján maguk az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, törlik-e a diplomaszerzés előtt állók nyelvvizsga-követelményét. Ám a legnépszerűbb egyetemeken valószínűleg nem kell puhítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik.
Korábban írtunk arról, hogy a HVG-rangsor adatai alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával felvettek aránya alapján összeállított rangsor második helyén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll 90,31 százalékkal, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem 89,63 százalékkal.
Nyolcvan százalék feletti a nyelvvizsgával rendelkező potenciális elsőévesek aránya az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán, tízből legalább nyolc felvettnek van nyelvvizsgája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, az Állatorvostudományi Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
