Frissítés: az Eduline információit az Innovációs és Technológiai Minisztérium is megerősítette, idén nem lesz nyelvvizsga-amnesztia.

A nyelvvizsga-amnesztia kérdése nincs napirenden. Ha a döntést befolyásoló két fontos tényező közül valamelyik megváltozna, akkor a kormány elő tudja venni, de ez most nem aktuális

- mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke arra a kérdésre, várható-e idén újabb nyelvvizsga-amnesztia.

Több ezer végzős egyetemista, főiskolás számított arra, hogy 2020 és 2021 után idén is "felmentést" kapnak majd azok a hallgatók, akik nem szereztek nyelvvizsgát, ezért nem vehetik át a diplomájukat. Többek között petíciót is indítottak, amelyet néhány hét alatt több mint nyolcezren írtak alá. Igaz, az aláírásgyűjtést a peticiok.com-ról annak elindítója már törölte, indoklásként annyit fűzött hozzá: "már nem aktuális".

Idén nem lesz amnesztia. De miért nem?

2020-ban 110 ezren, 2021-ben 25 ezren kapták meg az oklevelüket a könnyítésnek köszönhetően. Budai Marcell az Eduline-nak azt mondta: a tavalyi nyelvvizsga-amnesztiát egyrészt az indokolta, hogy voltak olyan nyelvvizsgaközpontok, amelyek még a záróvizsga-időszak előtt is zárva tartottak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt.

"Ebben az időszakban csak ott szerveztek nyelvvizsgákat, ahol már akkreditáltatták az online vizsgákat. Viszont szaknyelvi vizsgát nem minden központban tudtak tartani” – mondta. Így fordulhatott elő, hogy például a felsőoktatási népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment szakon diplomázók nem tudták megszerezni az oklevél kiállításához szükséges gazdasági nyelvvizsgát. Egész egyszerűen azért, mert nem volt olyan központ, ahol megszervezték volna az írásbelit és a szóbelit.

Budai Marcell szerint a tavalyi kormánydöntés másik oka az volt, hogy tavaly minden harmadik végzősnek nem volt papírja a nyelvtudásáról - ha nem kaptak volna könnyítést, nem vehették volna át a diplomájukat, és nem is tudtak volna a szakmájukban elhelyezkedni. "Ez a probléma a záróvizsga előtt álló hallgatók 35 százalékát érintette tavaly. A HÖOK akkori felmérése szerint a 2021-ben végzős hallgatók közül több mint húszezernek egy nyelvvizsgája sem volt a kutatás időpontjában. A szaknyelvi vizsgák hiányát pedig nem is vizsgáltuk külön" - mondta el a HÖOK sajtófőnöke.

A hallgatói érdekképviselet sajtófőnöke szerint amíg a két tényező közül egyik sem változik - azaz nem zárnak be hirtelen a nyelvvizsgaközpontok, és nem lesz ilyen magas a nyelvvizsga-követelmény miatt diploma nélkül maradók aránya -, az idei nyelvvizsga-amnesztiának "nincs realitása, és az indokoltsága is erősen megkérdőjelezhető".

Erre utal Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter januári nyilatkozata is. Akkor azt mondta, "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen", majd hozzátette: amíg a kormány nem hoz külön döntést, addig az általános szabályok érvényesek, vagyis a diploma előtt állóknak nyelvvizsgázniuk kell. 

A kérdéssel megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de választ nem kaptunk.

Egy félreérthető Facebook-poszt

Pedig a nyelvtanulással hadilábon álló végzős egyetemisták tavaly decemberben egy félresikerült Facebook-poszt miatt azt gondolhatták, hogy idén is felmentést kapnak majd. December 14-én jelent meg egy poszt a kormány Facebook-oldalán, amely arról számolt be, hogy az Országgyűlés megszavazta a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását.

A szöveg alapján úgy tűnt, mintha a 2022-ben diplomázókra is érvényes lenne a nyelvvizsga-amnesztia. A posztot megjelenés után nem sokkal frissítették, így:

A rendelet ugyanis csak azt az eddig is ismert szabályt erősítette meg: még 2022-ben is átvehetik a diplomájukat azok, akik 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek. A 2022-ben záróvizsgázókról nem szól a jogszabály.

Nem mindenki örült a döntésnek

Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, 2020-ban 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren jártak sikerrel. Bár a friss statisztikák még nem elérhetőek, az eddigi számok alapján 2021-ben sem döntött rekordot a nyelvvizsgát szerzők száma Magyarországon - igaz, a vizsgázók száma a szakemberek szerint jóval magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A Nyelvtudásért Egyesület szerint a felsőoktatásban tanulók nyelvvizsgaproblémáira nem az amnesztia, hanem a megfelelő nyelvi képzés biztosítása lenne a megoldás. Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órán vesznek részt a diákok. Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett a nyelvtanárhiány is állhat.