Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Szülői Hang a közoktatásban nyújtott nyelvoktatásról indított felmérést a szülők körében, a kérdőívet több mint hatezren töltötték ki. A válaszadók többsége - az angolul tanuló diákok szüleinek 60, a németül tanulóknak 56 százaléka - szerint az iskolai oktatás nem képes biztosítani a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést - írja honlapján a Szülői Hang.
A szülők 36 százaléka tartott attól, hogy a gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból a középfokú nyelvvizsga követelményének 2020-as bevezetése miatt. A többiek közül ugyanakkor csak 8 százalék bízta volna egyedül az iskolára a felkészítést, 36 százalékuk különórákat fizet a gyermekének. A szülők 65 százaléka szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. A Szülői Hang ezért üdvözli a követelmény eltörlését - írják az összefoglalóban. A kötelező nyelvvizsga előzményeiről, illetve arról, hogy mi várható ezután, itt írtunk részletesen.
Az ingyenes, kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok sikerében csak a válaszadók 30 százaléka bízik, a szülők döntő többsége szerint pedig másra is el lehetett volna költeni az arra fordított pénzt. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lenne hatékony.
Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A felmérés alapján a nyelvoktatással kapcsolatos problémákat a Szülői Hang a hét pontban foglalta össze. A szülők szerint rosszak az iskolákban használt nyelvoktatási módszerek: a nyelvtan és a szómagolás helyett a gyakorlati írásbeli és szóbeli kommunikációra helyeznék a hangsúlyt.
A válaszadók 7-14 százaléka számolt be róla, hogy az elmúlt egy évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani. Emellett a gyakori tanárváltásokat is problémaként határozták meg, ami nehezíti a kötődést és csökkenti az oktatás hatékonyságát - írják.
Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával, ami az összefoglaló szerint arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció. A szülők a túl nagy létszámú csoportokat (angolból a diákok 15 százaléka, németből 10 százaléka tanul húsz főnél nagyobb csoportokban).
A szülők csaknem fele érezte úgy, hogy a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint pedig csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
