A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A Szülői Hang a közoktatásban nyújtott nyelvoktatásról indított felmérést a szülők körében, a kérdőívet több mint hatezren töltötték ki. A válaszadók többsége - az angolul tanuló diákok szüleinek 60, a németül tanulóknak 56 százaléka - szerint az iskolai oktatás nem képes biztosítani a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést - írja honlapján a Szülői Hang.
A szülők 36 százaléka tartott attól, hogy a gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból a középfokú nyelvvizsga követelményének 2020-as bevezetése miatt. A többiek közül ugyanakkor csak 8 százalék bízta volna egyedül az iskolára a felkészítést, 36 százalékuk különórákat fizet a gyermekének. A szülők 65 százaléka szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. A Szülői Hang ezért üdvözli a követelmény eltörlését - írják az összefoglalóban. A kötelező nyelvvizsga előzményeiről, illetve arról, hogy mi várható ezután, itt írtunk részletesen.
Az ingyenes, kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok sikerében csak a válaszadók 30 százaléka bízik, a szülők döntő többsége szerint pedig másra is el lehetett volna költeni az arra fordított pénzt. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lenne hatékony.
Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A felmérés alapján a nyelvoktatással kapcsolatos problémákat a Szülői Hang a hét pontban foglalta össze. A szülők szerint rosszak az iskolákban használt nyelvoktatási módszerek: a nyelvtan és a szómagolás helyett a gyakorlati írásbeli és szóbeli kommunikációra helyeznék a hangsúlyt.
A válaszadók 7-14 százaléka számolt be róla, hogy az elmúlt egy évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani. Emellett a gyakori tanárváltásokat is problémaként határozták meg, ami nehezíti a kötődést és csökkenti az oktatás hatékonyságát - írják.
Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával, ami az összefoglaló szerint arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció. A szülők a túl nagy létszámú csoportokat (angolból a diákok 15 százaléka, németből 10 százaléka tanul húsz főnél nagyobb csoportokban).
A szülők csaknem fele érezte úgy, hogy a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint pedig csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
