Az iskolakezdés, a teljesítménycentrikusság, a kortársaknak és az otthoni elvárásoknak való megfelelés – egyebek mellett ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy még az óvatosabb becslések szerint is csaknem minden negyedik-ötödik gyermek küzd valamilyen pszichés problémával.
Ezek túlmutatnak az alkalmazkodási nehézségeken; megjelenhet depresszió, szorongás, deviáns viselkedés, de van, hogy testi tünetek, például has- vagy fejfájás jelentkezik – mondja Csenki Laura, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek klinikai szakpszichológusa, aki szerint számtalan krízissel kell megküzdeniük a gyerekeknek, ilyenkor átmenetileg természetesnek tekinthető, hogy visszalépnek egy korábbi fejlődési szakaszba, ha azonban tartóssá válik ez az állapot, érdemes szakemberhez fordulni.
A Semmelweis Egyetem oldalán olvasható cikkből kiderül: különféle krízishelyzetek az élet természetes velejárói, ám nem egyformán tudnak velük megbirkózni a gyerekek, így teljesen normálisnak tekinthető, ha a gyerek átmenetileg visszalép egy korábbi, már túlhaladott fejlődési szakaszba – pl. bevizel, szorosabb testi kontaktust igényel a szülőkkel -, ahol biztonságban érzi magát. Az sem ritka, hogy deviáns viselkedést vesz fel, depresszióba esik vagy szorongni kezd. Ezek mind a megküzdés, az alkalmazkodás részei, amelynek lehet pozitív kimenetele, ám negatívan is végződhet, amikor például állandósulnak a testi tünetek vagy egyéb zavarok.
Szomorú eredmények: kizsigereli a diákokat, de semmi örömöt nem ad az iskola
Elégedetlenek a szülők a magyar oktatási rendszerrel, a Szülői Hang Közösség online konzultációján részt vevők zöme szerint a diákok tényleg túlterheltek, sem sportra, sem játékra nincs idejük az iskola miatt. A szülők 82,9 százaléka szerint a gyerekek annyira túlterheltek, hogy nem jut elegendő idejük a játékra, sportra, családi és szabadidős programra.
Az iskolába kerülés, az iskolaváltás, egy osztálytárs vagy barát elköltözése, a szülők válása, a nagyszülők betegsége – csak néhány példa, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük a gyerekeknek, és ehhez jön még az is, hogy nemcsak az iskola, de a szülők is magas elvárásokat támasztanak feléjük – részletezi a a pszichológus.
Beszélgetéssel, közös megoldási javaslatok kidolgozásával a szülők is sokat segíthetnek a szorongás oldásában, emellett meg kell említeni a mozgás szerepét, ez is sokat segít a feszültség csökkentésében, és számtalan relaxációs technika közül is választhatunk– hangsúlyozza a pszichológus, aki szerint a tünetek hosszabb fennállása esetén érdemes a pedagógusokkal is beszélni, és ha ők is indokoltnak látják, pszichológust is bevonhatnak a probléma megoldásába.
A krízishelyzetek megélése és feldolgozása függ a gyerek alkalmazkodóképességétől, és attól is, hogy a szülő hogyan éli meg ezt a helyzetet. A felnőttek bizonytalanságai a kicsikben is szorongást válthatnak ki, így szülőként egyszerre kell a gyermekünkre és a saját érzelmeinkre figyelni. Mivel a gyerekek számára különösen fontos a biztonság, és megnyugtatja őket az ismerős környezet, így például iskolakezdéskor vagy iskolaváltáskor érdemes már a tanévkezdés előtt felkeresni az intézményt, megismerkedni a pedagógusokkal, esetleg beszélgetni olyan gyerekekkel, akik már oda járnak.
A teljesítményszorongás csökkentéséért sokat tehetünk azzal is, ha igyekszünk megőrizni és táplálni a gyerekek természetes tudásvágyát, és nem az eredményekre, hanem arra koncentrálunk, hogy megmaradjon a belső motiváció, így elkerülhető, hogy csak azért tanuljon a gyerek, hogy eleget tegyen az elvárásoknak– mondja Csenki Laura, aki szerint nem csak az iskola támaszthat magas követelményeket a gyermekekkel szemben, gyakran épp a szülők azok, akik sokszor indokolatlan vagy épp irreális igényekkel lépnek fel, például hogy karácsonyra olvasson a gyerek, de említhetnénk akár a különféle különórákat is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
