Az iskolakezdés, a teljesítménycentrikusság, a kortársaknak és az otthoni elvárásoknak való megfelelés – egyebek mellett ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy még az óvatosabb becslések szerint is csaknem minden negyedik-ötödik gyermek küzd valamilyen pszichés problémával.
Ezek túlmutatnak az alkalmazkodási nehézségeken; megjelenhet depresszió, szorongás, deviáns viselkedés, de van, hogy testi tünetek, például has- vagy fejfájás jelentkezik – mondja Csenki Laura, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek klinikai szakpszichológusa, aki szerint számtalan krízissel kell megküzdeniük a gyerekeknek, ilyenkor átmenetileg természetesnek tekinthető, hogy visszalépnek egy korábbi fejlődési szakaszba, ha azonban tartóssá válik ez az állapot, érdemes szakemberhez fordulni.
A Semmelweis Egyetem oldalán olvasható cikkből kiderül: különféle krízishelyzetek az élet természetes velejárói, ám nem egyformán tudnak velük megbirkózni a gyerekek, így teljesen normálisnak tekinthető, ha a gyerek átmenetileg visszalép egy korábbi, már túlhaladott fejlődési szakaszba – pl. bevizel, szorosabb testi kontaktust igényel a szülőkkel -, ahol biztonságban érzi magát. Az sem ritka, hogy deviáns viselkedést vesz fel, depresszióba esik vagy szorongni kezd. Ezek mind a megküzdés, az alkalmazkodás részei, amelynek lehet pozitív kimenetele, ám negatívan is végződhet, amikor például állandósulnak a testi tünetek vagy egyéb zavarok.
Szomorú eredmények: kizsigereli a diákokat, de semmi örömöt nem ad az iskola
Elégedetlenek a szülők a magyar oktatási rendszerrel, a Szülői Hang Közösség online konzultációján részt vevők zöme szerint a diákok tényleg túlterheltek, sem sportra, sem játékra nincs idejük az iskola miatt. A szülők 82,9 százaléka szerint a gyerekek annyira túlterheltek, hogy nem jut elegendő idejük a játékra, sportra, családi és szabadidős programra.
Az iskolába kerülés, az iskolaváltás, egy osztálytárs vagy barát elköltözése, a szülők válása, a nagyszülők betegsége – csak néhány példa, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük a gyerekeknek, és ehhez jön még az is, hogy nemcsak az iskola, de a szülők is magas elvárásokat támasztanak feléjük – részletezi a a pszichológus.
Beszélgetéssel, közös megoldási javaslatok kidolgozásával a szülők is sokat segíthetnek a szorongás oldásában, emellett meg kell említeni a mozgás szerepét, ez is sokat segít a feszültség csökkentésében, és számtalan relaxációs technika közül is választhatunk– hangsúlyozza a pszichológus, aki szerint a tünetek hosszabb fennállása esetén érdemes a pedagógusokkal is beszélni, és ha ők is indokoltnak látják, pszichológust is bevonhatnak a probléma megoldásába.
A krízishelyzetek megélése és feldolgozása függ a gyerek alkalmazkodóképességétől, és attól is, hogy a szülő hogyan éli meg ezt a helyzetet. A felnőttek bizonytalanságai a kicsikben is szorongást válthatnak ki, így szülőként egyszerre kell a gyermekünkre és a saját érzelmeinkre figyelni. Mivel a gyerekek számára különösen fontos a biztonság, és megnyugtatja őket az ismerős környezet, így például iskolakezdéskor vagy iskolaváltáskor érdemes már a tanévkezdés előtt felkeresni az intézményt, megismerkedni a pedagógusokkal, esetleg beszélgetni olyan gyerekekkel, akik már oda járnak.
A teljesítményszorongás csökkentéséért sokat tehetünk azzal is, ha igyekszünk megőrizni és táplálni a gyerekek természetes tudásvágyát, és nem az eredményekre, hanem arra koncentrálunk, hogy megmaradjon a belső motiváció, így elkerülhető, hogy csak azért tanuljon a gyerek, hogy eleget tegyen az elvárásoknak– mondja Csenki Laura, aki szerint nem csak az iskola támaszthat magas követelményeket a gyermekekkel szemben, gyakran épp a szülők azok, akik sokszor indokolatlan vagy épp irreális igényekkel lépnek fel, például hogy karácsonyra olvasson a gyerek, de említhetnénk akár a különféle különórákat is.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
