Ezt sem így tanították az iskolában: a görögök szégyellték a demokráciát

Az ókori Görögországot mint a demokrácia bölcsőjét emlegetik, pedig a mai értelemben véve nem is volt demokrácia, ráadásul maguk a görögök is utálták.

  • Eduline
Wikipedia

Az ókorban még egyáltalán nem tartották olyan jónak a demokratikus berendezkedést, ráadásul az olyan elismert gondolkodók, mint Platón vagy Arisztotelész sem volt nagy rajongója az akkori államformának - írja a Ma is tanultam valamit blog. Utóbbi szerint a demokrácia egy "elfajzott" államforma, a szegények zsarnoksága, Platón pedig azt kritizálta benne, hogy túl nagy szerepet kap benne a vélemény, a tudás rovására. Platónnak mellesleg személyes oka is volt arra, hogy ne szeresse a demokráciát, ugyanis ez tette lehetővé, hogy Athén polgárai halálra ítéljék Szókratészt, Platón tanítóját. Lesújtó eredmény: ezt gondolják az egyetemisták a politikáról.

A másik tévhit, hogy a demokrácia az ókori Görögország államformája lett volna. Egyrészt - erre bizonyára emlékeztek a töriórákról - nem volt még mai értelemben vett Görögország, hanem csak egymás mellett élő városállamok. Mindezt annak ellenére, hogy vallásukban, nyelvükben, és gazdasági, illetve háborús érdekeikben is megtalálhatták volna a közös nevezőt. Az viszont tény, hogy a városállamok közül mindössze egyetlen egyben uralkodott demokrácia, mindenhol máshol úgynevezett oligarchiára, vagy más szóval arisztokráciára rendezkedtek be. Ez azt jelenti, hogy általában vagyoni alapon kiválasztott kevesek uralkodtak a többség fölött. Ezt azért szerették a görög gondolkodók - akik természetesen kiváltságos helyzetben voltak, és az arisztokráciából kerültek ki - mert szerintük az anyagi függetlenség a szellemi és politikai függetlenség alapja. Úgy vélték, addig nem hozhatnak a polgárok jó politikai döntést, ameddig nem elég gazdagok. Arisztotelész szerint viszont a legjobb egyfajta kevert államforma, melyben a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia is szerepel - szerinte ilyen volt Spárta, de későbbi gondolkodók inkább Rómára mutatnak példaként.

Az egyenlőségről pedig szintén tanulhattatok töriórákon. A demokráciában csak athéni állampolgárok vehettek részt, így például a nőket és a rabszolgákat teljesen kizárták a döntéshozatalból. Az ő helyzetük az athéni demokráciában rosszabb volt, mint amit más városállamok nem demokratikus berendezkedéseiben tapasztalhattak volna, ráadásul Athén gazdaságának sem tett jót, hogy a rabszolgatartásra támaszkodott. Emellett az állampolgárok között is voltak vagyoni alapon kivételezettek, a szegényebbek például nem is tölthették be az arkhóni tisztséget. Nem csoda, hogy a legöregebb modern kori demokráciában, az Egyesült Államokban is inkább Rómát vették alapul, és nem Athént.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.