Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az ókori Görögországot mint a demokrácia bölcsőjét emlegetik, pedig a mai értelemben véve nem is volt demokrácia, ráadásul maguk a görögök is utálták.

Az ókorban még egyáltalán nem tartották olyan jónak a demokratikus berendezkedést, ráadásul az olyan elismert gondolkodók, mint Platón vagy Arisztotelész sem volt nagy rajongója az akkori államformának - írja a Ma is tanultam valamit blog. Utóbbi szerint a demokrácia egy "elfajzott" államforma, a szegények zsarnoksága, Platón pedig azt kritizálta benne, hogy túl nagy szerepet kap benne a vélemény, a tudás rovására. Platónnak mellesleg személyes oka is volt arra, hogy ne szeresse a demokráciát, ugyanis ez tette lehetővé, hogy Athén polgárai halálra ítéljék Szókratészt, Platón tanítóját. Lesújtó eredmény: ezt gondolják az egyetemisták a politikáról.
A másik tévhit, hogy a demokrácia az ókori Görögország államformája lett volna. Egyrészt - erre bizonyára emlékeztek a töriórákról - nem volt még mai értelemben vett Görögország, hanem csak egymás mellett élő városállamok. Mindezt annak ellenére, hogy vallásukban, nyelvükben, és gazdasági, illetve háborús érdekeikben is megtalálhatták volna a közös nevezőt. Az viszont tény, hogy a városállamok közül mindössze egyetlen egyben uralkodott demokrácia, mindenhol máshol úgynevezett oligarchiára, vagy más szóval arisztokráciára rendezkedtek be. Ez azt jelenti, hogy általában vagyoni alapon kiválasztott kevesek uralkodtak a többség fölött. Ezt azért szerették a görög gondolkodók - akik természetesen kiváltságos helyzetben voltak, és az arisztokráciából kerültek ki - mert szerintük az anyagi függetlenség a szellemi és politikai függetlenség alapja. Úgy vélték, addig nem hozhatnak a polgárok jó politikai döntést, ameddig nem elég gazdagok. Arisztotelész szerint viszont a legjobb egyfajta kevert államforma, melyben a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia is szerepel - szerinte ilyen volt Spárta, de későbbi gondolkodók inkább Rómára mutatnak példaként.
Az egyenlőségről pedig szintén tanulhattatok töriórákon. A demokráciában csak athéni állampolgárok vehettek részt, így például a nőket és a rabszolgákat teljesen kizárták a döntéshozatalból. Az ő helyzetük az athéni demokráciában rosszabb volt, mint amit más városállamok nem demokratikus berendezkedéseiben tapasztalhattak volna, ráadásul Athén gazdaságának sem tett jót, hogy a rabszolgatartásra támaszkodott. Emellett az állampolgárok között is voltak vagyoni alapon kivételezettek, a szegényebbek például nem is tölthették be az arkhóni tisztséget. Nem csoda, hogy a legöregebb modern kori demokráciában, az Egyesült Államokban is inkább Rómát vették alapul, és nem Athént.
| Még több tudományos tény és tévhit |
Négy tudományos tény, amit biztosan nem tudtatok Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).