Hoffmann, Klik, NAT, Balog: itt a nagy oktatáspolitikai teszt

Egymást váltották az oktatási/felsőoktatási/köznevelési államtitkárok és helyettes államtitkárok, többször tüntettek az egyetemisták és a középiskolások, létrejött a Klik, új köznevelési és felsőoktatási törvényt fogadtak el, lett új NAT, állami fenntartásba kerültek az iskolák - kapkodhattuk a fejünket az elmúlt nyolc évben. Minden mozzanatra emlékeztek? Tudjátok, mi volt a Hoffmann-féle államtitkárság első döntése? Vagy hogy ki volt az első felsőoktatási helyettes államtitkár? És azt, hogy mikor volt a "télirózsás diákforradalom"?

  • Eduline

Nem unatkozhattak az elmúlt nyolc évben azok, akik tanárként, szülőként vagy diákként folyamatosan figyelték az oktatást érintő kormányzati döntéseket. Kis túlzással minden változott: új törvények születtek, új alaptantervet fogadtak el (sőt azóta már a "legújabb" NAT-on dolgoznak), átnevezték a szakközépiskolákat és a szakiskolákat, elindult a pedagógusok életpályamodellje, és jó néhány - erősen megkérdőjelezhető - oktatási ötlet is előkerült.

Tizenkét kérdést állítottunk össze azoknak, akik úgy érzik, emlékeznek még arra, milyen döntései voltak a Hoffmann- és Palkovics-államtitkárságnak, fel tudják idézni a Klik létrehozásának pillanatát.

„A mostani NAT egy borzalom": ki mit ígér a diákoknak és a tanároknak?

Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése - többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.