Hoffmann, Klik, NAT, Balog: itt a nagy oktatáspolitikai teszt

Egymást váltották az oktatási/felsőoktatási/köznevelési államtitkárok és helyettes államtitkárok, többször tüntettek az egyetemisták és a középiskolások, létrejött a Klik, új köznevelési és felsőoktatási törvényt fogadtak el, lett új NAT, állami fenntartásba kerültek az iskolák - kapkodhattuk a fejünket az elmúlt nyolc évben. Minden mozzanatra emlékeztek? Tudjátok, mi volt a Hoffmann-féle államtitkárság első döntése? Vagy hogy ki volt az első felsőoktatási helyettes államtitkár? És azt, hogy mikor volt a "télirózsás diákforradalom"?

Eduline

Nem unatkozhattak az elmúlt nyolc évben azok, akik tanárként, szülőként vagy diákként folyamatosan figyelték az oktatást érintő kormányzati döntéseket. Kis túlzással minden változott: új törvények születtek, új alaptantervet fogadtak el (sőt azóta már a "legújabb" NAT-on dolgoznak), átnevezték a szakközépiskolákat és a szakiskolákat, elindult a pedagógusok életpályamodellje, és jó néhány - erősen megkérdőjelezhető - oktatási ötlet is előkerült.

Tizenkét kérdést állítottunk össze azoknak, akik úgy érzik, emlékeznek még arra, milyen döntései voltak a Hoffmann- és Palkovics-államtitkárságnak, fel tudják idézni a Klik létrehozásának pillanatát.

„A mostani NAT egy borzalom": ki mit ígér a diákoknak és a tanároknak?
Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése - többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.

Hozzászólások

Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából

Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.

Közoktatás

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás

A diákok politikai és klímaszorongását is felméri az Országos Diáktanács

Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.

Közoktatás

Lannert Judit: visszakapják korábban elvett egyetértési jogukat a diákönkormányzatok

Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.

Úgy néz ki, már idén sem kell igényelniük a szülőknek a plusz egy év óvodát

Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.