A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.
Az államtitkár szerint a PISA-eredmények romlásán nincs mit csodálkozni, ez annak a tünete, hogy - nemcsak az iskolarendszerben, hanem a szociális szférában, a szakképzésben - valami nem jól működött.
Az okok között az egyes iskolatípusok erőteljes hatását említette, és rámutatott: a hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a négyosztályos gimnáziumokban Finnország, Németország szintjét érték el.
A gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik, ahol messze átlag alattiak az eredmények - közölte Palkovics László.
Szakértő a PISA-tesztről: Ki kell egyenlíteni a diákok közötti különbségeket
Korábbi szakértői jelentések arról árulkodnak, hogy a magyar oktatási rendszer nem csak hogy nem csökkenti, de még növeli is a más hátterű diákok közötti különbségeket. Nagyon fontos kérdés, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni azokat a különbségeket, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára az M1 csütörtök reggeli műsorában.
Pénz beszél
Az államtitkár kitért arra is, hogy a szülők az anyagi helyzetüknek megfelelően választanak iskolát, a jobb anyagi helyzetben lévők akkor is a jobb iskolát választják, ha a gyereket másik településre kell elvinni. Megjegyezte: a korai iskolaelhagyás területén sem túl jók egyelőre az eredmények.
A pedagógusok utánpótlásáról, a tanári pálya presztízséről azt mondta: az életpályának köszönhetően idén a tanárok átlagjövedelme a diplomásokhoz viszonyítva 82 százalék lesz, miközben az OECD-átlag 80 százalék.
Már látszanak az új típusú tanárképzés eredményei is, folyamatosan nő az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma, a köznevelésben tanítók száma mintegy ötezerrel nőtt - közölte az oktatási államtitkár.
Palkovics László kitért még arra, hogy az egy tanulóra jutó források abszolút értékben nőttek.A felsőoktatás területén 2013 óta a jelentkezők és felvettek száma gyakorlatilag azonos szinten van. Szólt arról, hogy az új nemzeti kiválósági program forrása 10 milliárdról 14 milliárdra nőtt, a doktori képzés átalakult, az ösztöndíjak nőttek.
Adam Tyson, az Európai Bizottság képviselője azt emelte ki: Magyarország az az állam, ahol a legerősebb hatása van a társadalmi háttérnek arra, hogyan teljesítenek a diákok az iskolában. A diplomások száma kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag, de a végzettek jól keresnek, és nincs foglalkoztatási nehézség az esetükben - jegyezte meg.
PISA: A magyarok humora ismét a helyén volt
Nevetve sírunk és sírva nevetünk a magyar diákok és az oktatási rendszer eredményén. A legsúlyosabb közéleti eseményeket évtizedek, ha nem századok óta úgy dolgozza fel a magyar, hogy poént csinál belőle, A közösségi oldalakról végeztünk is egy gyűjtést a siralmas PISA-felmérés eredményéről, hogy milyen poénok kaptak szárnyra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
