A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.
Az államtitkár szerint a PISA-eredmények romlásán nincs mit csodálkozni, ez annak a tünete, hogy - nemcsak az iskolarendszerben, hanem a szociális szférában, a szakképzésben - valami nem jól működött.
Az okok között az egyes iskolatípusok erőteljes hatását említette, és rámutatott: a hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a négyosztályos gimnáziumokban Finnország, Németország szintjét érték el.
A gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik, ahol messze átlag alattiak az eredmények - közölte Palkovics László.
Szakértő a PISA-tesztről: Ki kell egyenlíteni a diákok közötti különbségeket
Korábbi szakértői jelentések arról árulkodnak, hogy a magyar oktatási rendszer nem csak hogy nem csökkenti, de még növeli is a más hátterű diákok közötti különbségeket. Nagyon fontos kérdés, hogy az iskola ki tudja-e egyenlíteni azokat a különbségeket, amelyeket a gyerekek otthonról hoznak - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára az M1 csütörtök reggeli műsorában.
Pénz beszél
Az államtitkár kitért arra is, hogy a szülők az anyagi helyzetüknek megfelelően választanak iskolát, a jobb anyagi helyzetben lévők akkor is a jobb iskolát választják, ha a gyereket másik településre kell elvinni. Megjegyezte: a korai iskolaelhagyás területén sem túl jók egyelőre az eredmények.
A pedagógusok utánpótlásáról, a tanári pálya presztízséről azt mondta: az életpályának köszönhetően idén a tanárok átlagjövedelme a diplomásokhoz viszonyítva 82 százalék lesz, miközben az OECD-átlag 80 százalék.
Már látszanak az új típusú tanárképzés eredményei is, folyamatosan nő az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma, a köznevelésben tanítók száma mintegy ötezerrel nőtt - közölte az oktatási államtitkár.
Palkovics László kitért még arra, hogy az egy tanulóra jutó források abszolút értékben nőttek.A felsőoktatás területén 2013 óta a jelentkezők és felvettek száma gyakorlatilag azonos szinten van. Szólt arról, hogy az új nemzeti kiválósági program forrása 10 milliárdról 14 milliárdra nőtt, a doktori képzés átalakult, az ösztöndíjak nőttek.
Adam Tyson, az Európai Bizottság képviselője azt emelte ki: Magyarország az az állam, ahol a legerősebb hatása van a társadalmi háttérnek arra, hogyan teljesítenek a diákok az iskolában. A diplomások száma kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag, de a végzettek jól keresnek, és nincs foglalkoztatási nehézség az esetükben - jegyezte meg.
PISA: A magyarok humora ismét a helyén volt
Nevetve sírunk és sírva nevetünk a magyar diákok és az oktatási rendszer eredményén. A legsúlyosabb közéleti eseményeket évtizedek, ha nem századok óta úgy dolgozza fel a magyar, hogy poént csinál belőle, A közösségi oldalakról végeztünk is egy gyűjtést a siralmas PISA-felmérés eredményéről, hogy milyen poénok kaptak szárnyra.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
