Kész a recept, hogyan lehet jobb a magyar oktatás, már csak használni kéne

Az MTA konferenciáján sem hangzottak el eddig nem hallott magyarázatok arra, miért szerepeltünk olyan pocsékul a legutóbbi PISA-teszten, de ezeket az érveket tegnap nem az oktatásirányítás ellen tiltakozók, hanem oktatási szakemberek és kutatók szájából hallhattuk. Ráadásul a hallgatóság soraiban ott ült az oktatásért felelős államtitkár.

  • Nagy Barnabás
AFP / DPA / Frank Leonhardt

Igazán nagy újdonságok nem hangzottak el azon a konferencián, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szervezett tegnap a hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott, számunkra katasztrofális PISA-eredmények kapcsán.

A konferencia felszólalói mind oktatási szakértők voltak, így az elmondottak inkább azért voltak érdekesek, mert azokat nem lehet annyival elintézni, mint a lázadó tanárszervezeteket, hogy "politikai érdek" húzódik meg a háttérben.

Márpedig sok, a jelenlegi oktatáspolitikai irányítás számára kellemetlen megállapítás elhangzott az előadások során. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár egy darabig részt vett a rendezvényen, majd távozott, de még így is hallhatta azt, ahogy Csapó Benő oktatáskutató elmondta, bizony Magyarországon az utóbbi időszakban GDP-arányosan csökkent az oktatásra fordított összegek mértéke. A kormány erről egészen mást gondol, legalábbis Rétvári Bence államtitkár korábbi szavaiból ítélve.

Csapó egy roppant érdekes megfigyelést mutatott be az oktatásra költött összegek és a teljesítmény változása között: ha egy ország 50 ezer dollárnál kevesebbet költ egy diákra, akkor az oktatásra fordított pluszforrásokkal a teljesítmény is nő, 50 ezer dollár fölött azonban már ez nem feltétlen igaz. Annyira nem lepődött meg a közönség, amikor leleplezte Csapó, hogy mi kevesebbet költünk ennél.

Csapó arról is beszélt, hogy Magyarországon különösen rosszul teljesítenek tanulmányaik során a hátrányos helyzetű gyerekek, pedig ennek nem feltétlenül kéne így lennie. Sok országban ugyanis a szegény gyerekek is jól tudnak teljesíteni, de ehhez az kell, hogy az oktatási rendszer kompenzálni tudja a családi háttérből fakadó hátrányokat.

A rendezvény alatt az emberben többször felmerülhetett, ha egy országban ilyen pontos képet tudnak adni egy rosszul működő rendszer hibáiról, és arra is egészen konkrét javaslatokat tesznek, mit és hogyan kéne változtatni, akkor mi áll mindezek útjában. De az is lehet, hogy nincs semmiféle gát, és a következő PISA-felmérésen remekelnek majd a diákok. 2019-ben kiderül.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.