Kész a recept, hogyan lehet jobb a magyar oktatás, már csak használni kéne

Az MTA konferenciáján sem hangzottak el eddig nem hallott magyarázatok arra, miért szerepeltünk olyan pocsékul a legutóbbi PISA-teszten, de ezeket az érveket tegnap nem az oktatásirányítás ellen tiltakozók, hanem oktatási szakemberek és kutatók szájából hallhattuk. Ráadásul a hallgatóság soraiban ott ült az oktatásért felelős államtitkár.

  • Nagy Barnabás
AFP / DPA / Frank Leonhardt

Igazán nagy újdonságok nem hangzottak el azon a konferencián, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szervezett tegnap a hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott, számunkra katasztrofális PISA-eredmények kapcsán.

A konferencia felszólalói mind oktatási szakértők voltak, így az elmondottak inkább azért voltak érdekesek, mert azokat nem lehet annyival elintézni, mint a lázadó tanárszervezeteket, hogy "politikai érdek" húzódik meg a háttérben.

Márpedig sok, a jelenlegi oktatáspolitikai irányítás számára kellemetlen megállapítás elhangzott az előadások során. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár egy darabig részt vett a rendezvényen, majd távozott, de még így is hallhatta azt, ahogy Csapó Benő oktatáskutató elmondta, bizony Magyarországon az utóbbi időszakban GDP-arányosan csökkent az oktatásra fordított összegek mértéke. A kormány erről egészen mást gondol, legalábbis Rétvári Bence államtitkár korábbi szavaiból ítélve.

Csapó egy roppant érdekes megfigyelést mutatott be az oktatásra költött összegek és a teljesítmény változása között: ha egy ország 50 ezer dollárnál kevesebbet költ egy diákra, akkor az oktatásra fordított pluszforrásokkal a teljesítmény is nő, 50 ezer dollár fölött azonban már ez nem feltétlen igaz. Annyira nem lepődött meg a közönség, amikor leleplezte Csapó, hogy mi kevesebbet költünk ennél.

Csapó arról is beszélt, hogy Magyarországon különösen rosszul teljesítenek tanulmányaik során a hátrányos helyzetű gyerekek, pedig ennek nem feltétlenül kéne így lennie. Sok országban ugyanis a szegény gyerekek is jól tudnak teljesíteni, de ehhez az kell, hogy az oktatási rendszer kompenzálni tudja a családi háttérből fakadó hátrányokat.

A rendezvény alatt az emberben többször felmerülhetett, ha egy országban ilyen pontos képet tudnak adni egy rosszul működő rendszer hibáiról, és arra is egészen konkrét javaslatokat tesznek, mit és hogyan kéne változtatni, akkor mi áll mindezek útjában. De az is lehet, hogy nincs semmiféle gát, és a következő PISA-felmérésen remekelnek majd a diákok. 2019-ben kiderül.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.