Hoffmann a túlterheltségről: "nehogy a lazaság irányába menjünk el"

Interjút közölt a Magyar Nemzet a volt oktatási államtitkárral, országgyűlési képviselővel annak apropóján, hogy a jövő héten az oktatásról tartanak vitanapot a Házban.

  • Eduline
MTI Fotó: Soós Lajos

Hoffmann Rózsa a pedagógusok túlterheltségéről a következőket mondta: "a túlterhelés állandó hangoztatása veszélyes terep egy olyan világban, ahol minden a versenyről szól, és nyilvánvaló, hogy csak akkor lehet előrelépni, ha még megfeszítettebben dolgozunk. Mind a diákok, mind a pedagógusok túlterhelését higgadtan és alaposan meg kell vizsgálni, hogy nehogy ellenkezőleg, a lazaság irányába menjünk el."

A volt oktatási államtitkár elismerte, hogy mióta a tanárbéreket a minimálbér helyett egy vetítési alaphoz kötötték, nem növekszik akkora ütemben a bérük.

Hoffmann szerint az új Klik jól működik majd, mert nem lát "olyan alaphibát, ami a működést gátolná", és a szereplők hozzáállása is pozitív. Majd hozzáteszi: "én egyetlen gyerekkel sem találkoztam az elmúlt öt-hat évben, aki azt mondta volna, hogy egy összeomló iskolába jár, de olyan szülővel sem, aki ezt érezné". Szerinte eltúlzottak a siránkozások az iskolarendszer körül.

A teljes interjút itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.