Rétvári Bence a közösségi oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy Magyar Péter pénteki oktatási bejelentése „csak a tiszás tartalmi ürességnek a habosítása volt”, és újabb ellentmondásokat mutatott meg a Tisza Párt oktatáspolitikájában. Rétvári szerint a Klebelsberg Központ középirányítói szerepének megszüntetése és a tankerületek közvetlen minisztériumi irányítása nem nagyobb önállóságot, hanem még nagyobb központosítást jelentene. Úgy fogalmazott:
Nem több szabadság van, hanem nagyobb centralizáció van.
Rétvári azt is kifogásolta, hogy a kormány valamennyi tankerületi igazgató pályázatát újra kiírja, amit kollektív büntetésnek nevezett.
A videóban emellett arról is beszélt, hogy Magyar Péter nem tért ki a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére, noha szerinte korábban 25 százalékos emelést ígért az érintetteknek. Hozzátette: a pedagógusok bérezéséről sem hangzottak el részletek. Rétvári Bence szerint a Tisza Párt egyre inkább eltávolodik a választási kampányban tett vállalásaitól.
A pedagógusbérekről is beszélt. Azt mondta, a nyár közepén a pedagógusok átlagosan 0,4 százalékos, vagyis mintegy 3000 forintos béremelést kaptak, miközben ezért szerinte a teljes adminisztrációt a nyári szünetben kellett elvégezniük. Rétvári úgy fogalmazott, hogy a béremelés adminisztratív terhe nagyobb volt, mint az abból származó előny.
Azt is kifogásolta, hogy Magyar Péter nem beszélt a teljesítményértékelési rendszerhez kapcsolódó minőségi bérpótlék megszüntetéséről. Állítása szerint ezzel a következő tanévben 33 milliárd forinttal kevesebb juthat a pedagógusoknak, mintha a korábbi rendszer változatlanul vagy módosított formában fennmaradt volna.
Miért alakítják át a tankerületi rendszert?
A kormány az oktatási bejelentést egy, a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült átfogó minisztériumi átvilágításra alapozta. A jelentés szerint az elmúlt években ismét túlzottan központosított működés alakult ki: a tankerületek számos ügyben csak a Klebelsberg Központ jóváhagyásával dönthettek, ami a minisztérium szerint indokolatlanul növelte a bürokráciát és lassította a működést.
Az átvilágítás arra is kitért, hogy a központosítás nem tette hatékonyabbá a rendszert. A dokumentum szerint nem javult a gazdálkodás átláthatósága, elmaradtak a felújítások és karbantartások, miközben tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák.
A vizsgálat megállapításai alapján döntött a kormány arról, hogy megszünteti a Klebelsberg Központ középirányítói szerepét. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az átalakítás célja a felesleges bürokrácia csökkentése és az intézmények szakmai mozgásterének növelése.
Mit ígért a kormány a NOKS-dolgozók béréről?
Rétvári Bence szerint Magyar Péter a pénteki bejelentésében nem beszélt a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérrendezéséről. A NOKS-dolgozók béremelése az elmúlt hónapokban ugyan többször is napirendre került. Magyar Péter egy Redditen tartott kérdezz-felelek során igennel válaszolt arra a kérdésre, várható-e célzott bérkorrekció az érintettek számára. Emellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban azt közölte, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében vizsgálják a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és más köznevelési munkavállalók béremelésének lehetőségét.
Ugyanakkor egyelőre nem született konkrét döntés a bérrendezésről, amire a pedagógus-szakszervezetek is többször felhívták a figyelmet. A Pedagógusok Szakszervezete korábban arról beszélt, hogy a Tisza Párt programjában 25 százalékos béremelés szerepelt a NOKS-dolgozók számára, ugyanakkor a szakszervezet szerint hosszabb távon ennél is jelentősebb bérrendezésre lenne szükség.
Miért volt szükség a 0,4 százalékos pedagógus-bérkorrekcióra?
Rétvári Bence videójában arról is beszélt, hogy a pedagógusok mindössze 0,4 százalékos, átlagosan mintegy 3000 forintos béremelést kaptak a nyár közepén. A kormány ugyanakkor korábban azt közölte: nem új béremelésről, hanem korrekcióról volt szó.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint a januári 10 százalékos béremelést azért kellett további 0,4 százalékponttal kiegészíteni, mert Magyarország vállalta az Európai Bizottság felé, hogy a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagkereset 80 százalékát. A márciusi kereseti adatok alapján kiderült, hogy a januári emelés önmagában nem volt elegendő ennek teljesítéséhez, ezért vált szükségessé a korrekció, amelyet 2026. január 1-jéig visszamenőleg vezettek be. A minisztérium szerint a módosítás célja kizárólag a korábban vállalt bérszint biztosítása volt.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
