A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
A középiskolai felvételi rendszer átalakításának szükségességéről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Balzac diákújságnak adott interjújában. A miniszter szerint a jelenlegi rendszer felülvizsgálatra szorul, és érdemes lenne újragondolni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepét is, amelyek szerinte erősítik a társadalmi szelekciót.
Nahalka István oktatáskutató a Népszavának azt mondta: a jelenlegi rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon az egyik legszelektívebb iskolarendszer működik. Szerinte a különböző gimnáziumi képzések lehetővé teszik, hogy a jobb társadalmi helyzetű családok gyermekei elkülönüljenek más csoportoktól, ami hosszú távon a társadalmi együttműködés szempontjából is káros.
Az oktatáskutató szerint a szelekció mellett gyakran felhozott érv, hogy így lehet a tehetséges diákokat magasabb színvonalon oktatni. A nemzetközi mérések eredményei azonban szerinte nem támasztják alá ezt az állítást.
Ha a fönti felvetés igaz lenne, a tehetségeinknek sokkal jobban kellene szerepelniük a hozzájuk hasonlókkal összehasonlítva. Valójában itt egy társadalmi elkülönülési folyamatról van szó, egyszerűen arról, hogy az én gyerekem ne járjon szegény, hátrányos helyzetű, cigány gyerekekkel egy iskolába
– fejtette ki. Úgy véli, az úgynevezett elitiskolák jó eredményei nagyrészt abból fakadnak, hogy eleve a legjobb tanulókat válogatják ki.
Nahalka István problémásnak tartja azt is, hogy a felvételi eredményeket sok esetben egyetlen központi írásbeli vizsga határozza meg. Szerinte egy matematikai és egy szövegértési teszt alapján nem lehet igazságosan rangsorolni a diákokat, miközben egyetlen vizsganap teljesítménye évekre befolyásolhatja a továbbtanulási lehetőségeiket.
„Ez egy szakmaiatlan, hibás eljárás, és ebből következően igazságtalan is. A gyerekek sorsa hosszú évekre meghatározó módon dől el azon, hogy egy adott délelőttön éppen milyen állapotban vannak, hogyan tudnak teljesíteni egyetlen dolgozatban” – mondta.
Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvételi rendszer és a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumok csak tünetei egy sokkal összetettebb problémának.
Ha például megszűnne a felvételi, és kizárólag az iskolai jegyek számítanának, az sem lenne igazságos rendszer, mert olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti
– fogalmazott.
Szerinte az iskolák között jelentős eltérések vannak mind az oktatás minőségében, mind a pedagógiai módszerekben vagy akár a tantestületek összetételében. Emiatt természetes, hogy egyes intézményekbe sokkal többen jelentkeznek, mint ahány hely rendelkezésre áll, így valamilyen formában mindig szükség lesz a jelentkezők közötti válogatásra.
Miklós György szerint sok szülő azért választja a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokat, mert úgy érzi, gyermekének az általános iskola felső tagozatán nem biztosított a megfelelő tehetséggondozás vagy differenciált fejlesztés. Ez azonban szerinte nem maga a probléma, hanem annak következménye.
„Ha nem lennének ilyen gimnáziumok, attól az alapprobléma még nem oldódna meg. A valódi megoldás az lenne, ha csökkennének az iskolák közötti különbségek, és nem kellene egy elitgimnáziumba bekerülni ahhoz, hogy egy gyerek megfelelő fejlesztést kapjon” – mondta.
A Szülői Hang képviselője szerint a jelenlegi felvételi rendszer azért is igazságtalan, mert sok diák külön felkészítés nélkül nehezen tud sikeresen szerepelni a központi írásbelin. Tapasztalatai szerint az általános iskolák nem minden esetben készítik fel megfelelően a tanulókat a felvételi követelményeire, különösen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében.
Ennek következményeként jelentős piac épült a felvételi-előkészítő tanfolyamokra. Ez pedig esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel, hiszen előnybe kerülhetnek azok a diákok, akiknek a családja meg tudja fizetni a plusz felkészítést.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a középiskolai felvételiről és a többcélú gimnáziumi képzésekről érdemi szakmai és társadalmi párbeszédre lenne szükség. Abban azonban már eltérnek a vélemények, hogy a jelenlegi rendszer hogyan alakítható át úgy, hogy egyszerre legyen igazságosabb és kevésbé szelektív.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
