Nagyobb stresszt okoz a magyar pedagógusoknak az oktatásirányítás változó elvárásaihoz való alkalmazkodás, mint a magas óraszám

A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.

A kutatás szerint az oktatásirányítás változó követelményeivel való lépéstartás a magyar tanárok számára jóval nagyobb stresszforrást jelent, mint az OECD-országok pedagógusainak átlagában. Az alábbi ábra jól mutatja, mely tényezők okoznak mindennapos nyomást a magyar pedagógusoknak:

TALIS 2024

A Teaching and Learning International Survey (TALIS) az OECD egyik legnagyobb nemzetközi oktatási vizsgálata, amely több mint ötven ország pedagógusainak és intézményvezetőinek tapasztalatait méri fel. A kutatás szerint a stressz mára a tanári pálya egyik meghatározó tényezőjévé vált Magyarországon is.

Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok

A jelentés alapján a legnagyobb stresszforrást továbbra is az adminisztratív terhek jelentik. A pedagógusok jelentős része úgy érzi, túl sok időt visznek el a különféle dokumentációs és bürokratikus feladatok. A TALIS ugyanakkor arra is rámutat: nem feltétlenül az adminisztrációra fordított órák száma a döntő, hanem az, hogy a tanárok sokszor értelmetlennek vagy túlzottan bürokratikusnak érzik ezeket a feladatokat.

A magyar tanárok stresszlistáján közvetlenül ezután következik az oktatásirányítás változó követelményeihez való alkalmazkodás. A pedagógusok nagy része szerint komoly nyomást jelent számukra, hogy folyamatosan követniük kell a minisztériumi, illetve helyi oktatásirányítási elvárások változásait. Ez a bizonytalanság sok esetben még a magas óraszámnál is nagyobb terhet ró rájuk.

A kutatás szerint a „túl sok órát kell tartanom” szintén a legjelentősebb stresszforrások között szerepel. A magyar tanárok heti munkaideje az előző TALIS-ciklushoz képest tovább nőtt, és átlagosan közel 23 órát töltenek tényleges tanítással. Emellett jelentős idő megy el órákra való készüléssel, osztályozással és adminisztratív munkával is.

A jelentés arra is kitér, hogy a stressz nem kizárólag a munkamennyiségből fakad. Egyre nagyobb kihívást jelent a tantervek és programok változásainak követése, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, valamint a szülői elvárások kezelése is. A pedagógusoknak sokszor egyszerre kellene megfelelniük szakmai, adminisztratív és társadalmi elvárásoknak.

A TALIS 2024 eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb kérdése ma már nem csupán a tanárhiány vagy a bérezés, hanem a pedagógusokra nehezedő állandó alkalmazkodási kényszer is. A túlterheltség mellett a folyamatosan változó szabályozási környezet és az egyre összetettebb elvárások hosszú távon komoly hatással lehetnek a tanári pálya vonzerejére és a pedagógusok jóllétére is.

„1992-ben kezdtem tanítani, akkor 18 óra volt a kötelező heti óraszámom, most 24”

A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.