A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.
A kutatás szerint az oktatásirányítás változó követelményeivel való lépéstartás a magyar tanárok számára jóval nagyobb stresszforrást jelent, mint az OECD-országok pedagógusainak átlagában. Az alábbi ábra jól mutatja, mely tényezők okoznak mindennapos nyomást a magyar pedagógusoknak:
A Teaching and Learning International Survey (TALIS) az OECD egyik legnagyobb nemzetközi oktatási vizsgálata, amely több mint ötven ország pedagógusainak és intézményvezetőinek tapasztalatait méri fel. A kutatás szerint a stressz mára a tanári pálya egyik meghatározó tényezőjévé vált Magyarországon is.
Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok
A jelentés alapján a legnagyobb stresszforrást továbbra is az adminisztratív terhek jelentik. A pedagógusok jelentős része úgy érzi, túl sok időt visznek el a különféle dokumentációs és bürokratikus feladatok. A TALIS ugyanakkor arra is rámutat: nem feltétlenül az adminisztrációra fordított órák száma a döntő, hanem az, hogy a tanárok sokszor értelmetlennek vagy túlzottan bürokratikusnak érzik ezeket a feladatokat.
A magyar tanárok stresszlistáján közvetlenül ezután következik az oktatásirányítás változó követelményeihez való alkalmazkodás. A pedagógusok nagy része szerint komoly nyomást jelent számukra, hogy folyamatosan követniük kell a minisztériumi, illetve helyi oktatásirányítási elvárások változásait. Ez a bizonytalanság sok esetben még a magas óraszámnál is nagyobb terhet ró rájuk.
A kutatás szerint a „túl sok órát kell tartanom” szintén a legjelentősebb stresszforrások között szerepel. A magyar tanárok heti munkaideje az előző TALIS-ciklushoz képest tovább nőtt, és átlagosan közel 23 órát töltenek tényleges tanítással. Emellett jelentős idő megy el órákra való készüléssel, osztályozással és adminisztratív munkával is.
A jelentés arra is kitér, hogy a stressz nem kizárólag a munkamennyiségből fakad. Egyre nagyobb kihívást jelent a tantervek és programok változásainak követése, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, valamint a szülői elvárások kezelése is. A pedagógusoknak sokszor egyszerre kellene megfelelniük szakmai, adminisztratív és társadalmi elvárásoknak.
A TALIS 2024 eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb kérdése ma már nem csupán a tanárhiány vagy a bérezés, hanem a pedagógusokra nehezedő állandó alkalmazkodási kényszer is. A túlterheltség mellett a folyamatosan változó szabályozási környezet és az egyre összetettebb elvárások hosszú távon komoly hatással lehetnek a tanári pálya vonzerejére és a pedagógusok jóllétére is.
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
