A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.
A kutatás szerint az oktatásirányítás változó követelményeivel való lépéstartás a magyar tanárok számára jóval nagyobb stresszforrást jelent, mint az OECD-országok pedagógusainak átlagában. Az alábbi ábra jól mutatja, mely tényezők okoznak mindennapos nyomást a magyar pedagógusoknak:
A Teaching and Learning International Survey (TALIS) az OECD egyik legnagyobb nemzetközi oktatási vizsgálata, amely több mint ötven ország pedagógusainak és intézményvezetőinek tapasztalatait méri fel. A kutatás szerint a stressz mára a tanári pálya egyik meghatározó tényezőjévé vált Magyarországon is.
Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok
A jelentés alapján a legnagyobb stresszforrást továbbra is az adminisztratív terhek jelentik. A pedagógusok jelentős része úgy érzi, túl sok időt visznek el a különféle dokumentációs és bürokratikus feladatok. A TALIS ugyanakkor arra is rámutat: nem feltétlenül az adminisztrációra fordított órák száma a döntő, hanem az, hogy a tanárok sokszor értelmetlennek vagy túlzottan bürokratikusnak érzik ezeket a feladatokat.
A magyar tanárok stresszlistáján közvetlenül ezután következik az oktatásirányítás változó követelményeihez való alkalmazkodás. A pedagógusok nagy része szerint komoly nyomást jelent számukra, hogy folyamatosan követniük kell a minisztériumi, illetve helyi oktatásirányítási elvárások változásait. Ez a bizonytalanság sok esetben még a magas óraszámnál is nagyobb terhet ró rájuk.
A kutatás szerint a „túl sok órát kell tartanom” szintén a legjelentősebb stresszforrások között szerepel. A magyar tanárok heti munkaideje az előző TALIS-ciklushoz képest tovább nőtt, és átlagosan közel 23 órát töltenek tényleges tanítással. Emellett jelentős idő megy el órákra való készüléssel, osztályozással és adminisztratív munkával is.
A jelentés arra is kitér, hogy a stressz nem kizárólag a munkamennyiségből fakad. Egyre nagyobb kihívást jelent a tantervek és programok változásainak követése, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, valamint a szülői elvárások kezelése is. A pedagógusoknak sokszor egyszerre kellene megfelelniük szakmai, adminisztratív és társadalmi elvárásoknak.
A TALIS 2024 eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb kérdése ma már nem csupán a tanárhiány vagy a bérezés, hanem a pedagógusokra nehezedő állandó alkalmazkodási kényszer is. A túlterheltség mellett a folyamatosan változó szabályozási környezet és az egyre összetettebb elvárások hosszú távon komoly hatással lehetnek a tanári pálya vonzerejére és a pedagógusok jóllétére is.
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
