Nagyobb stresszt okoz a magyar pedagógusoknak az oktatásirányítás változó elvárásaihoz való alkalmazkodás, mint a magas óraszám

A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.

A kutatás szerint az oktatásirányítás változó követelményeivel való lépéstartás a magyar tanárok számára jóval nagyobb stresszforrást jelent, mint az OECD-országok pedagógusainak átlagában. Az alábbi ábra jól mutatja, mely tényezők okoznak mindennapos nyomást a magyar pedagógusoknak:

TALIS 2024

A Teaching and Learning International Survey (TALIS) az OECD egyik legnagyobb nemzetközi oktatási vizsgálata, amely több mint ötven ország pedagógusainak és intézményvezetőinek tapasztalatait méri fel. A kutatás szerint a stressz mára a tanári pálya egyik meghatározó tényezőjévé vált Magyarországon is.

Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok

A jelentés alapján a legnagyobb stresszforrást továbbra is az adminisztratív terhek jelentik. A pedagógusok jelentős része úgy érzi, túl sok időt visznek el a különféle dokumentációs és bürokratikus feladatok. A TALIS ugyanakkor arra is rámutat: nem feltétlenül az adminisztrációra fordított órák száma a döntő, hanem az, hogy a tanárok sokszor értelmetlennek vagy túlzottan bürokratikusnak érzik ezeket a feladatokat.

A magyar tanárok stresszlistáján közvetlenül ezután következik az oktatásirányítás változó követelményeihez való alkalmazkodás. A pedagógusok nagy része szerint komoly nyomást jelent számukra, hogy folyamatosan követniük kell a minisztériumi, illetve helyi oktatásirányítási elvárások változásait. Ez a bizonytalanság sok esetben még a magas óraszámnál is nagyobb terhet ró rájuk.

A kutatás szerint a „túl sok órát kell tartanom” szintén a legjelentősebb stresszforrások között szerepel. A magyar tanárok heti munkaideje az előző TALIS-ciklushoz képest tovább nőtt, és átlagosan közel 23 órát töltenek tényleges tanítással. Emellett jelentős idő megy el órákra való készüléssel, osztályozással és adminisztratív munkával is.

A jelentés arra is kitér, hogy a stressz nem kizárólag a munkamennyiségből fakad. Egyre nagyobb kihívást jelent a tantervek és programok változásainak követése, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, valamint a szülői elvárások kezelése is. A pedagógusoknak sokszor egyszerre kellene megfelelniük szakmai, adminisztratív és társadalmi elvárásoknak.

A TALIS 2024 eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb kérdése ma már nem csupán a tanárhiány vagy a bérezés, hanem a pedagógusokra nehezedő állandó alkalmazkodási kényszer is. A túlterheltség mellett a folyamatosan változó szabályozási környezet és az egyre összetettebb elvárások hosszú távon komoly hatással lehetnek a tanári pálya vonzerejére és a pedagógusok jóllétére is.

„1992-ben kezdtem tanítani, akkor 18 óra volt a kötelező heti óraszámom, most 24”

A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.