A nap kérdése: mitől kerekítik év végén felfelé a jegyeket?

Van olyan iskola, ahol 3,51-től négyesre és 4,51 felett ötösre zárják le az adott tárgyból a diákokat.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban becsúszott egy egyes vagy kettes, emiatt kétesre áll a tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfelé vagy lefelé kerekítik az év végi jegyét.

Jó, ha tudjátok, hogy a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegy kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg, így az adott intézmény saját hatáskörben dönt arról, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfelé a jegyeket, vagy mondjuk 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, 4,75-től. Van olyan iskola, ahol már 51-től, de olyan is, ahol csak 75-től adják meg a jobb jegyet.

Szintén a pedagógiai programban szerepel, hogy egy félévben egy tárgyból hány jegyet kell szereznetek.

Fontos, hogy az oktatási jogok biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben,

ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor kell osztályozóvizsgára menni, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.