A nap kérdése: mitől kerekítik év végén felfelé a jegyeket?

Van olyan iskola, ahol 3,51-től négyesre és 4,51 felett ötösre zárják le az adott tárgyból a diákokat.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban becsúszott egy egyes vagy kettes, emiatt kétesre áll a tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfelé vagy lefelé kerekítik az év végi jegyét.

Jó, ha tudjátok, hogy a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegy kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg, így az adott intézmény saját hatáskörben dönt arról, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfelé a jegyeket, vagy mondjuk 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, 4,75-től. Van olyan iskola, ahol már 51-től, de olyan is, ahol csak 75-től adják meg a jobb jegyet.

Szintén a pedagógiai programban szerepel, hogy egy félévben egy tárgyból hány jegyet kell szereznetek.

Fontos, hogy az oktatási jogok biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben,

ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor kell osztályozóvizsgára menni, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István