Mikor kell osztályozóvizsgát tenni? Ezek a szabályok érvényesek a tanév végén

Mutatjuk, mely esetekben kötelező osztályozóvizsgát tenni a tanév végén, és kik kérhetik azt saját döntés alapján.

  • Eduline

A 2025/2026-os tanév rendje szerint a tanítás 2026. június 19-én ér véget, a nyári szünet pedig június 20-án kezdődik. A vakáció azonban nem minden diáknak indulhat rögtön pihenéssel: vannak, akiknek előbb osztályozóvizsgát kell tenniük.

Ausztria kötelező nyári iskolát vezet be azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs megfelelő német nyelvtudása

A szabályok szerint osztályozóvizsgára kötelezhetik azt a tanulót, akinek a hiányzásai miatt nem lehetett év közben megfelelően értékelni a teljesítményét. Ez általában akkor fordul elő, ha:

  • az igazolt és igazolatlan hiányzások száma együtt meghaladja a 250 órát,
  • egy tantárgyból a hiányzás eléri a tanórák 30 százalékát,
  • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
  • alapfokú művészeti iskolában a tanórák egyharmadát mulasztotta el.

Osztályozóvizsgát azonban nemcsak kötelező esetben lehet tenni. Vizsgázhatnak azok a diákok is, akik például felmentést kaptak az órák látogatása alól, vagy egy tantárgy követelményeit a megszokottnál gyorsabban szeretnék teljesíteni – például előrehozott érettségi miatt.

Ezekben az esetekben az osztályozóvizsga alapján állapítják meg az év végi osztályzatot.

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.