Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
A Magyar Hang felületén jelent meg Odrobina László írása, aki jól ismeri az oktatási rendszert, ugyanis 2010 és 2014 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, majd szak- és felnőttképzési helyettes államtitkárként vett részt a szakképzés átalakításában, ma pedig egyetemi oktatóként lát rá a rendszer működésére.
Az április 3-án megjelent publicisztikáját így kezdi: „Történelmi időket élünk: mindössze kilenc nap van hátra a választásokig. Közben a háború és kémügyek uralják a híreket, megismerjük a leszerelését kérő rendőrszázados történetét, és azt is megtudjuk, ki az a Gundalf.”
Kifejti, hogy az elmúlt években felgyorsultak a társadalmi és technológiai változások, ezzel együtt pedig a diákok gondolkodása is átalakult. Odrobina szerint az oktatásnak ezt nem követnie kellene, hanem együtt kellene vele mozognia: „az oktatási rendszert folyamatosan hozzá kell igazítani a gyorsan változó társadalmi környezethez és a diákok átalakuló igényeihez, miközben megőrizzük és továbbadjuk hagyományainkat”.
Ez azonban nem pusztán módszertani kérdés. A hangsúly is eltolódott: ma már nem az számít igazán, hogy mit tud egy diák, hanem az, hogy képes-e használni a tudását. Ahogy fogalmaz: a központi kérdés egyre inkább az, hogy a tanuló „mennyire képes alkalmazni a megszerzett tudást”, nem pedig az, hogy mennyi információt sajátít el.
Ez különösen igaz egy olyan környezetben, ahol a diákok naponta hatalmas mennyiségű információval találkoznak. Ebben a helyzetben az oktatás egyik legfontosabb feladata az eligazodás képességének fejlesztése: hogy a tanulók képesek legyenek különbséget tenni „megbízható és félrevezető, valós és hamis tartalmak között”.
Odrobina szerint az oktatás fejlesztése ma túlságosan rövid távú logikák mentén történik.
Az oktatási rendszernek át kellene ívelnie a pártpolitikai szekértáborok fölött. Olyan rendszerre lenne szükség, amelynek fejlesztési irányai nem csupán négyéves ciklusokra szólnak, hanem széles körű szakmai és társadalmi konszenzuson alapulnak – és amelyben valóban megszólalhat a tanárok hangja.
Ebben a folyamatban kulcsszereplők a pedagógusok – mégis gyakran kimaradnak a valódi döntésekből. Pedig, ahogy írja, ők azok, akik „nap mint nap belépnek az iskolába”, és közvetlen kapcsolatban állnak a diákokkal.
A tanár szerepe ráadásul jóval túlmutat a tananyagon: „nemcsak tudást közvetítenek, hanem – sokszor észrevétlenül – saját személyiségükön, viselkedésükön és értékválasztásaikon keresztül nevelnek”. Ez az a dimenzió, amelyet semmilyen tantervi reform nem tud helyettesíteni.
Odrobina 13 pontot sorol fel, amiben szerinte változnia kellene az oktatásnak:
Odrobina a cikk végén felveti a kérdést: mi marad a politikai viták után? Az iskola mindennapi működése nem áll meg választások idején, és azok után sem.
Az iskola ajtajai másnap is kinyílnak, a tanárok bemennek, a diákok beülnek, és folytatódik az a munka, amely nem négy évre, hanem nemzedékekre szól.
Ebben a folyamatban minden új jelenség – még egy olyan szokatlan történet is, mint Gundalfé – értelmezhető jelként.
Minden tanár tudja: amikor belép az osztályba, valójában mindig a jövőbe lép be. És ha ebben a jövőben időnként felbukkan egy-egy „Gundalf”, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés – annak a jele, hogy a világ gyorsabban változik, mint ahogyan mi megszoktuk. Az oktatásnak erre nem védekezéssel, hanem tanulással kell válaszolnia.
Nyitóképünk forrása: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Hrabóczki Dániel, akit „Gundalfként” ismert meg az ország, a gimnázium utolsó évében, 2024-ben megnyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PolitikON vitaversenyét, ahol több mint 50 csapat közül került ki győztesen egy háromfordulós, kampányszimulációval és élő vitával záruló megmérettetésen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
