Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
A Magyar Hang felületén jelent meg Odrobina László írása, aki jól ismeri az oktatási rendszert, ugyanis 2010 és 2014 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, majd szak- és felnőttképzési helyettes államtitkárként vett részt a szakképzés átalakításában, ma pedig egyetemi oktatóként lát rá a rendszer működésére.
Az április 3-án megjelent publicisztikáját így kezdi: „Történelmi időket élünk: mindössze kilenc nap van hátra a választásokig. Közben a háború és kémügyek uralják a híreket, megismerjük a leszerelését kérő rendőrszázados történetét, és azt is megtudjuk, ki az a Gundalf.”
Kifejti, hogy az elmúlt években felgyorsultak a társadalmi és technológiai változások, ezzel együtt pedig a diákok gondolkodása is átalakult. Odrobina szerint az oktatásnak ezt nem követnie kellene, hanem együtt kellene vele mozognia: „az oktatási rendszert folyamatosan hozzá kell igazítani a gyorsan változó társadalmi környezethez és a diákok átalakuló igényeihez, miközben megőrizzük és továbbadjuk hagyományainkat”.
Ez azonban nem pusztán módszertani kérdés. A hangsúly is eltolódott: ma már nem az számít igazán, hogy mit tud egy diák, hanem az, hogy képes-e használni a tudását. Ahogy fogalmaz: a központi kérdés egyre inkább az, hogy a tanuló „mennyire képes alkalmazni a megszerzett tudást”, nem pedig az, hogy mennyi információt sajátít el.
Ez különösen igaz egy olyan környezetben, ahol a diákok naponta hatalmas mennyiségű információval találkoznak. Ebben a helyzetben az oktatás egyik legfontosabb feladata az eligazodás képességének fejlesztése: hogy a tanulók képesek legyenek különbséget tenni „megbízható és félrevezető, valós és hamis tartalmak között”.
Odrobina szerint az oktatás fejlesztése ma túlságosan rövid távú logikák mentén történik.
Az oktatási rendszernek át kellene ívelnie a pártpolitikai szekértáborok fölött. Olyan rendszerre lenne szükség, amelynek fejlesztési irányai nem csupán négyéves ciklusokra szólnak, hanem széles körű szakmai és társadalmi konszenzuson alapulnak – és amelyben valóban megszólalhat a tanárok hangja.
Ebben a folyamatban kulcsszereplők a pedagógusok – mégis gyakran kimaradnak a valódi döntésekből. Pedig, ahogy írja, ők azok, akik „nap mint nap belépnek az iskolába”, és közvetlen kapcsolatban állnak a diákokkal.
A tanár szerepe ráadásul jóval túlmutat a tananyagon: „nemcsak tudást közvetítenek, hanem – sokszor észrevétlenül – saját személyiségükön, viselkedésükön és értékválasztásaikon keresztül nevelnek”. Ez az a dimenzió, amelyet semmilyen tantervi reform nem tud helyettesíteni.
Odrobina 13 pontot sorol fel, amiben szerinte változnia kellene az oktatásnak:
Odrobina a cikk végén felveti a kérdést: mi marad a politikai viták után? Az iskola mindennapi működése nem áll meg választások idején, és azok után sem.
Az iskola ajtajai másnap is kinyílnak, a tanárok bemennek, a diákok beülnek, és folytatódik az a munka, amely nem négy évre, hanem nemzedékekre szól.
Ebben a folyamatban minden új jelenség – még egy olyan szokatlan történet is, mint Gundalfé – értelmezhető jelként.
Minden tanár tudja: amikor belép az osztályba, valójában mindig a jövőbe lép be. És ha ebben a jövőben időnként felbukkan egy-egy „Gundalf”, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés – annak a jele, hogy a világ gyorsabban változik, mint ahogyan mi megszoktuk. Az oktatásnak erre nem védekezéssel, hanem tanulással kell válaszolnia.
Nyitóképünk forrása: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Hrabóczki Dániel, akit „Gundalfként” ismert meg az ország, a gimnázium utolsó évében, 2024-ben megnyerte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PolitikON vitaversenyét, ahol több mint 50 csapat közül került ki győztesen egy háromfordulós, kampányszimulációval és élő vitával záruló megmérettetésen.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
