Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.
A Jelen hetilap podcastjében Ónody-Molnár Dóra Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetett arról, miért omlott össze a szakmai gondolkodás az oktatáspolitikában, és miért nem várható érdemi javulás a jelenlegi rendszerben.
Radó Péter szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája nem egy-egy rossz döntés, hanem az, hogy maga a szakpolitika szűnt meg létezni. A kormányzásban az oktatás nem önálló szakmai területként, hanem hatalmi kérdésként jelenik meg.
„Orbán Viktor egyik főideológusával meghirdette a politikai kormányzást. Ez azt jelentette, hogy kiiktatódnak a szakpolitikai viták. Az oktatás nettó politikai kérdéssé vált.”
Radó szerint a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy képtelen az önkorrekcióra. Egy komolyabb irányváltás politikai kockázatot jelentene – ezt pedig senki nem vállalja.
Ebben a rendszerben nincs helye drámai korrekciónak. Aki ilyesmivel próbálkozna, azt politikai árulónak tekintenék, és pillanatok alatt kicsinálnák.
A kormányzás időtávja extrém módon lerövidült: nem a következő évtized, hanem a következő nap túlélése a cél. Ezért nem jelennek meg a döntésekben a munkaerőpiaci, technológiai vagy társadalmi hatások.
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad”
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az esélyegyenlőtlenségekre vonatkozott. Radó szerint a magyar közoktatás mára kasztrendszerré vált, amely nem csökkenti, hanem garantálja a társadalmi különbségek újratermelődését.
A mobilitási csatornák lezáródása nemcsak oktatási, hanem társadalmi probléma: ha az emberek felismerik, hogy nincs esélyük előrébb jutni, elveszik a tanulásba vetett hitük is.
Radó szerint Magyarország egyes térségeiben a szegregáció teljessé vált. Nemcsak szociális, hanem etnikai alapon is elkülönülnek az intézmények.
Vannak térségek, ahol már roma iskola és nem roma iskola van.
Ahogy arról mi is részletesen írtunk a helyzetet tovább rontja, hogy sok településen az állam átadja az iskolákat egyházi fenntartásba, ami formálisan megoldásnak tűnik, de valójában konzerválja a szegregációt.
A roma diákok szegregált oktatását az egyházi iskolák erősítik az ombudsmani jelentés szerint
A szülők nem előrelépni akarnak, hanem elkerülni a lecsúszást
A szegregáció egyik legfontosabb motorja a középosztály viselkedése. „Ez egy biztonsági játék. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekük legalább ott maradjon, ahol ők vannak” - fejtette ki az oktatáskutató.Amikor az állami iskola nem nyújt kiszámítható jövőt, a középosztály alternatív megoldásokat keres – ezzel azonban tovább gyengíti a rendszert. Radó szerint az egyik legnagyobb baj, hogy a magyar oktatás nem a jövőre reagál, hanem a múlthoz ragaszkodik.
A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára.
Az iskola nem tanít alkalmazkodóképességet, problémamegoldást vagy rugalmasságot – pedig ezek lennének a túlélés alapjai egy gyorsan változó világban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
