Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.
A Jelen hetilap podcastjében Ónody-Molnár Dóra Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetett arról, miért omlott össze a szakmai gondolkodás az oktatáspolitikában, és miért nem várható érdemi javulás a jelenlegi rendszerben.
Radó Péter szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája nem egy-egy rossz döntés, hanem az, hogy maga a szakpolitika szűnt meg létezni. A kormányzásban az oktatás nem önálló szakmai területként, hanem hatalmi kérdésként jelenik meg.
„Orbán Viktor egyik főideológusával meghirdette a politikai kormányzást. Ez azt jelentette, hogy kiiktatódnak a szakpolitikai viták. Az oktatás nettó politikai kérdéssé vált.”
Radó szerint a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy képtelen az önkorrekcióra. Egy komolyabb irányváltás politikai kockázatot jelentene – ezt pedig senki nem vállalja.
Ebben a rendszerben nincs helye drámai korrekciónak. Aki ilyesmivel próbálkozna, azt politikai árulónak tekintenék, és pillanatok alatt kicsinálnák.
A kormányzás időtávja extrém módon lerövidült: nem a következő évtized, hanem a következő nap túlélése a cél. Ezért nem jelennek meg a döntésekben a munkaerőpiaci, technológiai vagy társadalmi hatások.
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad”
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az esélyegyenlőtlenségekre vonatkozott. Radó szerint a magyar közoktatás mára kasztrendszerré vált, amely nem csökkenti, hanem garantálja a társadalmi különbségek újratermelődését.
A mobilitási csatornák lezáródása nemcsak oktatási, hanem társadalmi probléma: ha az emberek felismerik, hogy nincs esélyük előrébb jutni, elveszik a tanulásba vetett hitük is.
Radó szerint Magyarország egyes térségeiben a szegregáció teljessé vált. Nemcsak szociális, hanem etnikai alapon is elkülönülnek az intézmények.
Vannak térségek, ahol már roma iskola és nem roma iskola van.
Ahogy arról mi is részletesen írtunk a helyzetet tovább rontja, hogy sok településen az állam átadja az iskolákat egyházi fenntartásba, ami formálisan megoldásnak tűnik, de valójában konzerválja a szegregációt.
A roma diákok szegregált oktatását az egyházi iskolák erősítik az ombudsmani jelentés szerint
A szülők nem előrelépni akarnak, hanem elkerülni a lecsúszást
A szegregáció egyik legfontosabb motorja a középosztály viselkedése. „Ez egy biztonsági játék. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekük legalább ott maradjon, ahol ők vannak” - fejtette ki az oktatáskutató.
Amikor az állami iskola nem nyújt kiszámítható jövőt, a középosztály alternatív megoldásokat keres – ezzel azonban tovább gyengíti a rendszert. Radó szerint az egyik legnagyobb baj, hogy a magyar oktatás nem a jövőre reagál, hanem a múlthoz ragaszkodik.
A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára.
Az iskola nem tanít alkalmazkodóképességet, problémamegoldást vagy rugalmasságot – pedig ezek lennének a túlélés alapjai egy gyorsan változó világban.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
