Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.
A Jelen hetilap podcastjében Ónody-Molnár Dóra Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetett arról, miért omlott össze a szakmai gondolkodás az oktatáspolitikában, és miért nem várható érdemi javulás a jelenlegi rendszerben.
Radó Péter szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája nem egy-egy rossz döntés, hanem az, hogy maga a szakpolitika szűnt meg létezni. A kormányzásban az oktatás nem önálló szakmai területként, hanem hatalmi kérdésként jelenik meg.
„Orbán Viktor egyik főideológusával meghirdette a politikai kormányzást. Ez azt jelentette, hogy kiiktatódnak a szakpolitikai viták. Az oktatás nettó politikai kérdéssé vált.”
Radó szerint a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy képtelen az önkorrekcióra. Egy komolyabb irányváltás politikai kockázatot jelentene – ezt pedig senki nem vállalja.
Ebben a rendszerben nincs helye drámai korrekciónak. Aki ilyesmivel próbálkozna, azt politikai árulónak tekintenék, és pillanatok alatt kicsinálnák.
A kormányzás időtávja extrém módon lerövidült: nem a következő évtized, hanem a következő nap túlélése a cél. Ezért nem jelennek meg a döntésekben a munkaerőpiaci, technológiai vagy társadalmi hatások.
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad”
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az esélyegyenlőtlenségekre vonatkozott. Radó szerint a magyar közoktatás mára kasztrendszerré vált, amely nem csökkenti, hanem garantálja a társadalmi különbségek újratermelődését.
A mobilitási csatornák lezáródása nemcsak oktatási, hanem társadalmi probléma: ha az emberek felismerik, hogy nincs esélyük előrébb jutni, elveszik a tanulásba vetett hitük is.
Radó szerint Magyarország egyes térségeiben a szegregáció teljessé vált. Nemcsak szociális, hanem etnikai alapon is elkülönülnek az intézmények.
Vannak térségek, ahol már roma iskola és nem roma iskola van.
Ahogy arról mi is részletesen írtunk a helyzetet tovább rontja, hogy sok településen az állam átadja az iskolákat egyházi fenntartásba, ami formálisan megoldásnak tűnik, de valójában konzerválja a szegregációt.
A roma diákok szegregált oktatását az egyházi iskolák erősítik az ombudsmani jelentés szerint
A szülők nem előrelépni akarnak, hanem elkerülni a lecsúszást
A szegregáció egyik legfontosabb motorja a középosztály viselkedése. „Ez egy biztonsági játék. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekük legalább ott maradjon, ahol ők vannak” - fejtette ki az oktatáskutató.Amikor az állami iskola nem nyújt kiszámítható jövőt, a középosztály alternatív megoldásokat keres – ezzel azonban tovább gyengíti a rendszert. Radó szerint az egyik legnagyobb baj, hogy a magyar oktatás nem a jövőre reagál, hanem a múlthoz ragaszkodik.
A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára.
Az iskola nem tanít alkalmazkodóképességet, problémamegoldást vagy rugalmasságot – pedig ezek lennének a túlélés alapjai egy gyorsan változó világban.
Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082, emelt szinten pedig 29 084 diák érettségizik. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A mai angolérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nyelvvizsgaközpontnak.
Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.
Véget ért a középszintű angolérettségi is, itt vannak a szövegértés feladatsor nem hivatalos megoldásai. Az angolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontnak.
A középszintű angolérettségin 180 perc állt rendelkezésre, ezalatt az idő alatt négy feladatlapot kellett megoldani. Megnéztük, milyennek érezték a vizsgát a diákok.
„Ez most nehezebbnek tűnik. Volt, ahol kellett gondolkodni, és volt, ami nem volt egyértelmű” – mondta az Eduline-nak Pásztiné Fritz Adrienn angoltanár, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetője a 2026-os középszintű angolérettségiről.
Az Eduline-nak nyilatkozó angoltanár szerint a fogorvosi időpont lemondása és újrafoglalása a diákoknak nem okozhatott gondot, viszont az evészavaros testvér kapcsán nem volt egyszerű 100-120 szóban minden szempont alapján választ írni.
