„A magyar iskola a gyerekeket a nagyszüleik múltjára készíti fel” – Radó Péter szerint nincs visszaút politikai fordulat nélkül
Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.
A Jelen hetilap podcastjében Ónody-Molnár Dóra Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetett arról, miért omlott össze a szakmai gondolkodás az oktatáspolitikában, és miért nem várható érdemi javulás a jelenlegi rendszerben.
Radó Péter szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája nem egy-egy rossz döntés, hanem az, hogy maga a szakpolitika szűnt meg létezni. A kormányzásban az oktatás nem önálló szakmai területként, hanem hatalmi kérdésként jelenik meg.
„Orbán Viktor egyik főideológusával meghirdette a politikai kormányzást. Ez azt jelentette, hogy kiiktatódnak a szakpolitikai viták. Az oktatás nettó politikai kérdéssé vált.”
Radó szerint a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy képtelen az önkorrekcióra. Egy komolyabb irányváltás politikai kockázatot jelentene – ezt pedig senki nem vállalja.
Ebben a rendszerben nincs helye drámai korrekciónak. Aki ilyesmivel próbálkozna, azt politikai árulónak tekintenék, és pillanatok alatt kicsinálnák.
A kormányzás időtávja extrém módon lerövidült: nem a következő évtized, hanem a következő nap túlélése a cél. Ezért nem jelennek meg a döntésekben a munkaerőpiaci, technológiai vagy társadalmi hatások.
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad”
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az esélyegyenlőtlenségekre vonatkozott. Radó szerint a magyar közoktatás mára kasztrendszerré vált, amely nem csökkenti, hanem garantálja a társadalmi különbségek újratermelődését.
A mobilitási csatornák lezáródása nemcsak oktatási, hanem társadalmi probléma: ha az emberek felismerik, hogy nincs esélyük előrébb jutni, elveszik a tanulásba vetett hitük is.
Radó szerint Magyarország egyes térségeiben a szegregáció teljessé vált. Nemcsak szociális, hanem etnikai alapon is elkülönülnek az intézmények.
Vannak térségek, ahol már roma iskola és nem roma iskola van.
Ahogy arról mi is részletesen írtunk a helyzetet tovább rontja, hogy sok településen az állam átadja az iskolákat egyházi fenntartásba, ami formálisan megoldásnak tűnik, de valójában konzerválja a szegregációt.
A szülők nem előrelépni akarnak, hanem elkerülni a lecsúszást
A szegregáció egyik legfontosabb motorja a középosztály viselkedése. „Ez egy biztonsági játék. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekük legalább ott maradjon, ahol ők vannak” - fejtette ki az oktatáskutató.
Amikor az állami iskola nem nyújt kiszámítható jövőt, a középosztály alternatív megoldásokat keres – ezzel azonban tovább gyengíti a rendszert. Radó szerint az egyik legnagyobb baj, hogy a magyar oktatás nem a jövőre reagál, hanem a múlthoz ragaszkodik.
A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára.
Az iskola nem tanít alkalmazkodóképességet, problémamegoldást vagy rugalmasságot – pedig ezek lennének a túlélés alapjai egy gyorsan változó világban.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
