A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Pilz Olivér az ATV műsorában arról beszélt, hogy az oktatás problémái az elmúlt években olyan széles társadalmi rétegeket érintettek, hogy azok politikai következményekkel is jártak.
A kormány megbukása mellékterméke annak, hogyha nem jól működik az oktatási rendszer
– fogalmazott.
A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint ugyanakkor nem lehet gyors változásra számítani. Legalább egy évtized kellhet ahhoz, hogy valóban jól működő oktatási rendszerről lehessen beszélni. Korábban úgy fogalmazott, hogy „talán egy ma született gyerek már jobb középiskolába járhat”, mire érzékelhetővé válik a reformok hatása. Szerinte az oktatás átalakítása rendkívül összetett folyamat, amelyhez a társadalom és a pedagógusok részéről is türelem kell.
Az interjúban szóba került az is, hogy Lannert Judit új oktatási miniszter több változást is ígért, például a kötelező helyettesítések csökkentését és egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozását. Pilz szerint azonban ezek a lépések nem valósíthatók meg egyik napról a másikra.
„Egy NAT újragondolása minimum egyéves folyamat” – mondta, hozzátéve, hogy az óraszámok csökkentése önmagában nem oldja meg a problémákat, mert nincs elég pedagógus az iskolákban. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a tanárok túlterheltsége mára kritikus szintet ért el.
Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy nagyon sokszor belebetegszenek a munkába
– fogalmazott. Szerinte a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kieső kollégák helyettesítését sok esetben más tanároknak kell megoldaniuk, gyakran pluszjuttatás nélkül. Pilz arról is beszélt, hogy jelenleg évente akár 60-80 óra ingyenes helyettesítésre is kötelezhetik a pedagógusokat.
Pilz Olivér szerint ugyanakkor vannak olyan intézkedések, amelyeket gyorsan meg lehetne lépni. Ilyennek nevezte például a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztését vagy eltörlését. Szerinte az oktatási szakértők többsége inkább az intézmények egészének értékelését támogatná, nem pedig az egyes pedagógusok központi minősítését.
A tankönyvkínálat bővítését is fontosnak nevezte. Jelenleg az állami iskolákban csak korlátozott számú tankönyvet lehet használni, miközben korábban több jól bevált kiadvány segítette a pedagógusok munkáját.
Az interjúban a demográfiai problémák is szóba kerültek. Pilz szerint miközben egyes iskolákban túlzsúfoltak az osztályok, máshol már most nehéz elegendő gyereket találni az intézmények fenntartásához.
„Vannak olyan helyek, ahol 8-10 fővel mennek osztályok, máshol meg 36-40 gyerek jár egy osztályba” – mondta. Szerinte a rendszer jelenlegi formájában pazarlóan működik, ezért hosszabb távon át kell gondolni az iskolarendszer szerkezetét is.
Pilz szerint elképzelhető, hogy bizonyos településeken nem mindenáron helyi iskolákat kellene fenntartani, hanem például iskolabusz-hálózattal kellene biztosítani, hogy a gyerekek jobb minőségű oktatáshoz jussanak.
Az ATV műsorvezetője arról is kérdezte Pilz Olivért, hogy visszatérne-e tanítani, miután az új oktatási vezetés rehabilitációt ígért a korábban elbocsátott pedagógusoknak. Pilz azt mondta: komolyan gondolkodik a visszatérésen, ugyanakkor szerinte eddig létezett egy informális tiltólista is. Ennek ellenére bízik benne, hogy valódi változások indulnak el az oktatásban, de szerinte ehhez hosszú időre és következetes reformokra lesz szükség.
A választások közeledtével hozta nyilvánosságra új oktatáspolitikai javaslatcsomagját a Tanítanék Mozgalom. A pedagógusok, szülők és diákok bevonásával készült dokumentum szerint az oktatásirányításnak végre azokra kellene hallgatnia, akik nap mint nap az iskolákban tapasztalják a rendszer működési zavarait.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
