A hegyvidéki képviselő-testület döntött: három évig nem nyúlnak az óvodai hálózathoz

Nem zárnak be óvodákat a XII. kerületben – legalábbis a következő három évben biztosan nem. Miután korábban napirendre került négy intézmény bezárásának lehetősége, majd ezt végül levették a napirendről, most a képviselő-testület hivatalosan is megerősítette: egyelőre nem terveznek átalakítást az óvodai hálózatban.

Az elmúlt hetekben komoly visszhangot váltott ki, hogy a hegyvidéki önkormányzatnál felmerült négy óvoda bezárásának lehetősége. A tervet több szülő és érintett is aggodalommal fogadta, különösen azért, mert sok család számára már önmagában az óvodaválasztás is bizonytalan helyzet.

A bezárásokról szóló javaslat végül lekerült a napirendről, de a téma nem zárult le teljesen: a háttérben továbbra is napirenden van az intézményhálózat jövője és átalakításának kérdése.

Nem kaptak egyértelmű válaszokat a szülők

Ebben a feszült helyzetben tartották meg pénteken az „óvodakóstolgató” programot, ahol a szülők személyesen tájékozódhattak az intézményekről.

Visi Piroska, a XII. kerületi önkormányzat 10. sz. vk. képviselője szerint azonban az eseményen több fontos kérdés is megválaszolatlan maradt. A képviselő azt írta, hogy az óvodai hálózat jövőjével kapcsolatban nem hangzottak el egyértelmű válaszok, és Kocsik Tekla alpolgármester nem tudta pontosan idézni a vonatkozó testületi döntést sem.

Ez a hivatalos döntés

A képviselő szerint ugyanakkor a testület döntése világos: három évig nem terveznek beavatkozást az óvodai hálózatba.

A határozat értelmében:

  • 2026 és 2029 között fennmarad a jelenlegi óvodai és bölcsődei rendszer,
  • változtatás csak akkor lehetséges, ha abban minden érintett fél megállapodik,
  • addig egy új, demográfiai adatokon alapuló koncepció kidolgozása a cél.

Visi Piroska posztjában a szándéknyilatkozat szövegéből is idéz: „A koncepció elkészültéig az Önkormányzat és intézményei mindent megtesznek azért, hogy az intézményeket a kerületi családokkal minél jobban megismertessék abból a célból, hogy a jelenleg működő csoportok létszáma olyan szintre emelkedjen, amelyen intézményi szinten a számított gyermeklétszám csoportonkénti átlaga megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott 20 főnek.”

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.