Egy székelyudvarhelyi óvoda vezetősége a szülői csoportban kérte a szülőket, hogy szavazzanak Orbán Viktorra
Az üzenetben azt írták, hogy az óvoda munkaközössége Orbán Viktorra szavaz, és arra kérték a szülőket, hogy „álljanak az ő oldalukra”.
Nem zárnak be óvodákat a XII. kerületben – legalábbis a következő három évben biztosan nem. Miután korábban napirendre került négy intézmény bezárásának lehetősége, majd ezt végül levették a napirendről, most a képviselő-testület hivatalosan is megerősítette: egyelőre nem terveznek átalakítást az óvodai hálózatban.
Az elmúlt hetekben komoly visszhangot váltott ki, hogy a hegyvidéki önkormányzatnál felmerült négy óvoda bezárásának lehetősége. A tervet több szülő és érintett is aggodalommal fogadta, különösen azért, mert sok család számára már önmagában az óvodaválasztás is bizonytalan helyzet.
A bezárásokról szóló javaslat végül lekerült a napirendről, de a téma nem zárult le teljesen: a háttérben továbbra is napirenden van az intézményhálózat jövője és átalakításának kérdése.
Ebben a feszült helyzetben tartották meg pénteken az „óvodakóstolgató” programot, ahol a szülők személyesen tájékozódhattak az intézményekről.
Visi Piroska, a XII. kerületi önkormányzat 10. sz. vk. képviselője szerint azonban az eseményen több fontos kérdés is megválaszolatlan maradt. A képviselő azt írta, hogy az óvodai hálózat jövőjével kapcsolatban nem hangzottak el egyértelmű válaszok, és Kocsik Tekla alpolgármester nem tudta pontosan idézni a vonatkozó testületi döntést sem.
A képviselő szerint ugyanakkor a testület döntése világos: három évig nem terveznek beavatkozást az óvodai hálózatba.
A határozat értelmében:
Visi Piroska posztjában a szándéknyilatkozat szövegéből is idéz: „A koncepció elkészültéig az Önkormányzat és intézményei mindent megtesznek azért, hogy az intézményeket a kerületi családokkal minél jobban megismertessék abból a célból, hogy a jelenleg működő csoportok létszáma olyan szintre emelkedjen, amelyen intézményi szinten a számított gyermeklétszám csoportonkénti átlaga megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott 20 főnek.”
Az üzenetben azt írták, hogy az óvoda munkaközössége Orbán Viktorra szavaz, és arra kérték a szülőket, hogy „álljanak az ő oldalukra”.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.