A XII. kerület polgármestere korábban arról beszélt, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, ami „nagyjából mindenkinek oké”. Kovács Gergely hétfő este már arról posztolt, megfontolják az eddigi visszajelzéseket, hogy olyan döntést tudjanak hozni, ami egyszerre szolgálja a gyerekek, a szülők és a kerület lakóinak érdekét.
Múlt héten az Eduline többször is beszámolt arról, hogy a XII. kerületi önkormányzat a fogyatkozó gyereklétszámra és az ezzel együtt csökkenő állami támogatásokra hivatkozva zárna be négy óvodát. A szülők attól tartanak, ingatlanmutyi állhat a háttérben, és szerintük nincs szó olyan drámai kihasználatlanságról, amely indokolná a bezárásokat.
Az óvodabezárások ellen indított petíciót a hétvégén Magyar Péter is aláírta. Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere pedig egy interjúban arról beszélt, hogy nem tudja, miért merült fel a kerületében, hogy négy óvodát bezárjanak, de „nagyon csúnya” vádnak nevezte azt, hogy ingatlanmutyi állna a háttérben.
Kovács hétfő este a Facebook-oldalán már arról posztolt, hogy a XII. kerületi önkormányzat többségi frakcióülésén, kutyapártos és momentumos képviselőkkel hosszasan beszélgettek az óvodákról, és közösen arra jutottak, hogy az eddigi egyeztetések során felmerült szülői és óvodapedagógusi visszajelzéseket, felvetéseket megfontolják, hogy olyan döntést hozzanak, ami egyszerre szolgálja a kerületi gyerekek, szülők és a kerületi lakók érdekét.
Abban maradtunk, hogy a szülőkkel, pedagógusokkal megkezdett egyeztetéseket folytatjuk, a felmerült javaslatokat megvizsgáljuk, ezért a szükséges döntéseket a jövő évre halasztjuk
– írta Kovács Gergely.
A XII. kerület polgármestere is megszólalt arról, hogy a kerület több óvodáját bezárnák. Visszautasította a feltételezést, amely szerint ingatlanmutyi állhat a háttérben, és kijelentette, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, ami „nagyjából mindenkinek oké”.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
