A XII. kerület polgármestere korábban arról beszélt, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, ami „nagyjából mindenkinek oké”. Kovács Gergely hétfő este már arról posztolt, megfontolják az eddigi visszajelzéseket, hogy olyan döntést tudjanak hozni, ami egyszerre szolgálja a gyerekek, a szülők és a kerület lakóinak érdekét.
Múlt héten az Eduline többször is beszámolt arról, hogy a XII. kerületi önkormányzat a fogyatkozó gyereklétszámra és az ezzel együtt csökkenő állami támogatásokra hivatkozva zárna be négy óvodát. A szülők attól tartanak, ingatlanmutyi állhat a háttérben, és szerintük nincs szó olyan drámai kihasználatlanságról, amely indokolná a bezárásokat.
Az óvodabezárások ellen indított petíciót a hétvégén Magyar Péter is aláírta. Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere pedig egy interjúban arról beszélt, hogy nem tudja, miért merült fel a kerületében, hogy négy óvodát bezárjanak, de „nagyon csúnya” vádnak nevezte azt, hogy ingatlanmutyi állna a háttérben.
Kovács hétfő este a Facebook-oldalán már arról posztolt, hogy a XII. kerületi önkormányzat többségi frakcióülésén, kutyapártos és momentumos képviselőkkel hosszasan beszélgettek az óvodákról, és közösen arra jutottak, hogy az eddigi egyeztetések során felmerült szülői és óvodapedagógusi visszajelzéseket, felvetéseket megfontolják, hogy olyan döntést hozzanak, ami egyszerre szolgálja a kerületi gyerekek, szülők és a kerületi lakók érdekét.
Abban maradtunk, hogy a szülőkkel, pedagógusokkal megkezdett egyeztetéseket folytatjuk, a felmerült javaslatokat megvizsgáljuk, ezért a szükséges döntéseket a jövő évre halasztjuk
– írta Kovács Gergely.
A XII. kerület polgármestere is megszólalt arról, hogy a kerület több óvodáját bezárnák. Visszautasította a feltételezést, amely szerint ingatlanmutyi állhat a háttérben, és kijelentette, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, ami „nagyjából mindenkinek oké”.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
