Újabb fordulat a XII. kerületi óvodabezárás ügyében

Novák István és Vadász Gábor, a Hegyvidék momentumos képviselői is megszólaltak a nagy port kavart óvodabezárások kapcsán. A közösségi oldalukon megosztott közleményben adtak magyarázatot arra, hogy korábban miért nem szólaltak meg az óvodai racionalizálás kérdésében.

Bár januárban még mindketten megszavazták a szándéknyilatkozatot, most azt közölték, hogy a hétfő esti frakcióegyeztetésen jelezték, hogy semmilyen óvodabezárást nem szavaznak meg, amely érintené az idén ősszel induló tanévet.

Szülői tiltakozás és petíció kíséri az óvodai átszervezési terveket a XII. kerületben

Mint írták, amióta napirendre került a kérdés a hivatalon és az önkormányzaton belül, több alkalommal is megfogalmaztak javaslatokat, kértek információt, „lojálistan álltak a koalíciós helyzethez”, valamint szakmai észrevételeket küldtek az előterjesztőnek a javaslattal kapcsolatban. Most viszont úgy érezték, eljött az a pont, amikor nyilvánosan is beszélni kell róla, és közölték, nem szavaznak meg semmilyen óvodabezárást, amely érintené a szeptemberben induló tanévet.

„Bár januárban megszavaztuk a szándéknyilatkozatot, már akkor is jeleztük, hogy az előkészítés módjával komoly problémák vannak. A demográfiai csökkenés és az óvodai kapacitástöbblet kezelése valóban fontos kérdés, de ezt nem kizárólag a férőhellyel csökkentéssel, hanem például a beiratkozási szám növelésével is kezelni lehetett volna: erősebb kerületi kommunikációval, vonzó programokkal, tudatos intézményi fejlesztéssel” – olvasható a közleményben.

Úgy látják, hogy az eddig bemutatott anyagok szinte kizárólag pénzügyi és hatékonysági szempontból közelítik meg a kérdést, miközben a pedagógiai, gyermeklélektani és minőségi szempontok alig kapnak súlyt. Tartalmilag szerintük az a probléma, hogy nem szerepel bennük, amitől szakmailag megalapozott lenne a döntés.

„Hiányzik egy világos, hosszú távú óvodastratégia, nem látjuk a konkrét helyszínekhez és a pedagógiai munkához kapcsolódó minőségi mutatók érdemi vizsgálatát, elmarad a szülői tapasztalatok és visszajelzések értékelése, az intézmények pedagógiai profiljának mélyebb elemzése, valamint a döntés gyerekekre és családokra gyakorolt lelki és gyakorlati hatásainak (például a napi kétszeri, akár 45 perces utazás terhének) előzetes átgondolása” – folytatták.

Mint írták, a koncepció jelen formájában leginkább pénzügyi racionalizálás, nem valódi oktatási modernizáció. A takarékoskodás fontosságát ők is kiemelték, de „nem mindegy, hogy ezt milyen logika mentén tesszük”. Azt pedig aggasztónak nevezték, hogy a március elejére tervezett szülői fórum gyakorlatilag már nem tud érdemi visszajelzéseket beépíteni a döntésébe.

„Ezt így nem tudjuk jó lelkiismerettel vállalni. Mi továbbra is nyitottak vagyunk a szakmai párbeszédre, de csak olyan döntést tudunk támogatni, amelyben a gyerekek, a családok és a pedagógusok érdeke valóban a középpontban áll, nem pedig a költségvetési kényszer. Ezért ebben a formában nem támogatjuk az óvodabezárásokat” – zárták a közleményt.

Elhalasztják a szükséges döntéseket

Korábban az Eduline is megírta, hogy Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere korábban arról beszélt, hogy megpróbálnak olyan megoldást találni, ami „nagyjából mindenkinek oké”. Hétfő este már arról posztolt, megfontolják az eddigi visszajelzéseket, hogy olyan döntést tudjanak hozni, ami egyszerre szolgálja a gyerekek, a szülők és a kerület lakóinak érdekét. A felmerült javaslatokat megvizsgálják, a szükséges döntéseket a jövő évre halasztják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.