Harmadára csökkent a jelentkezők száma a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban – derül ki azokból az adatokból, amelyeket Tóth Endre kért ki az Oktatási Hivataltól. A politikus szerint az intézmény helyzete az elmúlt években folyamatosan romlott, és mostanra kritikus ponthoz érkezett.
A február 19-i jelentkezési határidőig mindössze 29 diák jelölte meg első helyen az iskolát, miközben három évvel ezelőtt még több mint százan választották ezt az intézményt – derítette ki Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő, aki egy Facebook-posztban fejtette ki az iskolával kapcsolatos problémákat. A visszaesés különösen annak fényében feltűnő, hogy a gimnázium korábban az egyik legismertebb vidéki középiskolának számított, elsősorban drámatagozatának köszönhetően.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Sipos Kitti Lídia igazgató a 2025/26-os tanév első napján kirúgta Pásztor Anikót, az iskola utolsó drámatanárát, aki nem mellesleg osztályfőnök is volt – diákjai ülősztrájkba kezdtek az igazgatónő irodája előtt. Nem sokkal később pedig a szentesi önkormányzat is közleményt adott ki, amiben hangsúlyozták, hogy kiállnak a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának és a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola munkájának megőrzése mellett, majd hozzátették: a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ kísérletet tett arra, hogy kiszorítsa a gimnáziumból a képzést, és annak átszervezését kezdeményezze.
Az iskola élére 2022 nyarán kinevezett igazgató munkáját Tóth Endre – nem meglepő módon – élesen bírálta. Állítása szerint az intézmény Sipos vezetése alatt „mélyrepülésbe kezdett”.
Az elmúlt években sorra hagyták el az iskolát a drámatagozat kulcstanárai, köztük Matos Ibolya, Szebeni Zoltán és Békési Eszter. Matos szerint Pásztor esetével beigazolódott, miért kellett eljönnie, hiszen azóta sokkal több mindent meg lehet tenni a pedagógusokkal: „Aki szúrja a vezetés szemét, az elpakolható”.
Az aktívan politizáló, fideszes iskolaigazgató alatt nemcsak a drámatagozat meghatározó tanárai hagyták el az intézményt, hanem évről évre mindig valamivel kevesebb lett: elvették a dísztermet, a diákszínpadot, és eltörölték a drámafelvételit is.
Képzések kerülhetnek veszélybe
A csökkenő érdeklődés már konkrét következményekkel is jár. A hatosztályos képzést tavaly sem tudták elindítani, és idén is kérdéses a sorsa, ugyanis mindössze hat jelentkező volt, közülük öten első helyen jelölték meg az iskolát. Bár a négyosztályos képzés várhatóan elindul, a korábban széles kínálat – a drámatagozat mellett idegen nyelvi, természettudományos és médiás irányok – fenntartása bizonytalanná vált.
Politikai vita az iskola körül
Szentes példája Tóth Endre szerint azt mutatja, miért nő az elégedetlenség a kormánypárttal szemben: egy korábban sikeres gimnázium élére politikai alapon kinevezett vezető került, amelynek működése alatt az intézmény – különösen a drámatagozat és a tanári közösség meggyengülésével – hanyatlásnak indult.
A kialakult helyzet ellenére nem történt érdemi beavatkozás. Pintér Sándor ugyan vizsgálatot ígért, de a válaszok végül formálisak maradtak, valódi változást nem hoztak.
A bírálat szerint mindez azt jelzi, hogy a kormányzat még nyilvánvaló problémák esetén sem kényszeríti ki a felelősségvállalást. Egy intézmény leépülése azonban gyors lehet, miközben az újjáépítés hosszú és nehéz folyamat – amelyhez elengedhetetlen lenne a következmények érvényesítése és a bizalom helyreállítása.
A jó hírű iskola és a drámatagozatának megmaradásáért olyan korábban itt tanuló híres művészek álltak ki 2024-ben, mint Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián, Zséda, Badár Sándor, Cserna-Szabó András.
Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő szerint a Belügyminisztérium félrevezető, sőt hamis állításokkal próbálja elkenni a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának leépítését. A politikus közösségi oldalán tételesen cáfolta Pintér Sándor nevében érkezett válaszlevél állításait, amelyről azt állítja: valójában az iskola fideszes igazgatónője fogalmazta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
