Több ezren írták alá a petíciót, amit az aHang átadott a szentesi drámatagozat átszervezése ellen

Bár az átadás nem személyesen történt, ugyanis bezárták az iskola kapuit, amikor a helyszínre érkeztek az aktivisták.

  • Tornyos Kata

Júniusban írtuk meg, hogy váratlanul felbontotta a szerződését a szentesi Horváth Mihály Gimnázium a fővárosi Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnáziummal, ami 25 éve támogatja a dél-alföldi intézmény dráma tagozatát.

A döntés, ami szerint a következő tanévtől egy másik, főként zenei képzésre fókuszáló iskolával működik majd együtt az országszerte ismert gimnázium váratlanul érte a szülőket, a diákokat és az iskola öregdiákjait is. Itt végzett többek között Alföldi Róbert színész és rendező, Simon Kornél színész és Nyáry Krisztián író is.

Az aHang Csongrád-Csanád megyei csoportja júniusban indított petíciót, melyben kifogásolták az iskola átszervezését. A petícióban két fő problémát fogalmaztak meg: az egyik a szakmai indoklás hiánya, a másik pedig a döntéshozatal módja. "A tankerület és a gimnázium igazgatója ugyanis nem vonta be a döntésbe, és még csak nem is tájékoztatta az érintetteket: diákokat, szülőket, de még a partnerintézmény képviselőjét sem" – írják a lapunknak eljuttatott közleményükben.

Több ezer aláírás gyűlt össze eddig, amiket megpróbálták eljuttatni a iskolához. A petícióátadás első állomása Szentes volt, a Horváth Mihály Gimnázium előtt gyülekeztek az aktivisták, a petíció aláírói, szülők és diákok, illetve országgyűlési és önkormányzati képviselők is megjelentek. A gyülekező alatt zárták be az iskola kapuját, amit később sem nyitottak ki, ezért végül a kapura ragasztották ki a kézbesíteni szánt petíciót. Ezek után a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központot kereste fel az aHang csoportja. Itt azt az információt kapták, hogy az igazgatónő szabadságon van, de mivel ügyfélfogadási idő volt, egy kollégája átvette a petíciót.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.