Az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakult, mit jelent „jó szülőnek” lenni

Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.

A HVG ma megjelent számában Gregor Anikó szociológust kérdezte arról, hogyan változott meg a gyereknevelés az elmúlt évtizedekben, és miért érzik úgy sokan, hogy ma „szülőnek lenni” minden korábbinál nagyobb feladat. A szakember szerint nem pusztán arról van szó, hogy a mai anyák és apák lelkiismeretesebbek vagy tudatosabbak – a társadalmi környezet is radikálisan átalakult körülöttük.

Duplájára nőtt a gyerekre fordított idő

Az időmérleg-adatokból látványos trend rajzolódik ki: a szülők ma jóval több időt töltenek a gyerekeikkel, mint a nyolcvanas években.

Míg akkoriban a férfiak napi átlagban 10 percet fordítottak gyereknevelésre, ma ez 18 perc. A nőknél a korábbi 28 perc 36 percre emelkedett.

Ezek az átlagok azonban torzítanak, hiszen azok is szerepelnek bennük, akiknek nincs gyerekük – az ő „nulla percük” lefelé húzza a számokat.

Ha csak az érintett korosztályokat nézzük, sokkal drámaibb a változás. A harmincas éveikben járó férfiak a nyolcvanas években átlagosan 72 percet töltöttek gyerekgondozással, ma viszont már 142 percet. A hasonló korú nők esetében az emelkedés még látványosabb: a napi 97 percről 210 percre nőtt a gyerekekre fordított idő. A negyvenes korosztályban is hasonló, csaknem kétszeres növekedés látható.

Vagyis miközben a munkahelyi elvárások nem csökkentek, a szülői szerep intenzívebbé vált.

Bési tanulást segító program
© VHS / Lena Horvath

Különórák, együtt tanulás

Gregor Anikó szerint az elmúlt évtizedekben alapjaiban változtak meg a jó szülőséggel kapcsolatos elvárások. Ma már nemcsak az számít, hogy a gyerek tiszta és jóllakott legyen, hanem az is, hogy minőségi időt töltsenek együtt, fejlesztő játékokat kapjon, különórákra járjon, és a szülő aktívan részt vegyen a tanulásában.

Minél inkább leépülnek a nagy társadalmi alrendszerek – az oktatás, az egészségügy, az idősgondozás –, annál inkább kiszervezik a feladataikat a családoknak

– fogalmaz a szociológus.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több feladat hárul a szülőkre. Ha az iskola nem készíti fel megfelelően a gyereket a felvételire, akkor a szülő különórát szervez, együtt tanul vele. Ha a menzai étel nem elég jó minőségű, otthon főz. Ha az egészségügyben nem bízik, magánorvost keres vagy megelőző programokat szervez.

Az anyák vállán a legnagyobb teher

Bár az apák szerepvállalása egyértelműen nőtt, a terhek továbbra is aránytalanul oszlanak meg. A számokból is látszik, hogy a nők ma is jóval több időt töltenek gyerekneveléssel, mint a férfiak.

A szakember szerint különösen erős az anyákra nehezedő felelősség: ma már szinte kizárólag az ő feladatuknak tekintik, hogy a gyerek egészséges legyen. Nekik kell odafigyelni az étrendre, sportolásra, vitaminokra – részben azért, mert nem bíznak az egészségügyben, részben pedig azért, mert attól tartanak, hogy egy betegség miatti kiesés a munkából komoly egzisztenciális következményekkel járhat.

Gregor Anikó szerint a jelenség nem érthető meg a társadalmi környezet vizsgálata nélkül: miközben az állami rendszerek gyengülnek, a családokra egyre több feladat hárul. A „jó szülőség” ma már nemcsak érzelmi jelenlétet, hanem folyamatos szervezést, menedzselést és kockázatkezelést is jelent.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Közoktatás
Kovács Dóri

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.