Egy friss felmérés szerint a brit gyerekek közel egyharmada úgy kezdi el az iskolát, hogy nem tudja, hogyan kell használni a könyveket – de nem ez az egyetlen probléma.
Egyre több brit kisiskolás küzd az alapvető készségekkel, például az önálló étkezéssel, ráadásul minden negyedik gyereknek a szobatisztasággal is problémái vannak – írja a The Guardian.
Egy tanárok körében végzett felmérés szerint 2025-ben az általános iskolát megelőző előkészítő évet (reception year) kezdő 4-5 éves gyerekek körülbelül egynegyede nem volt szobatiszta. A Kindred Squared felmérése szerint a gyerek 26 százalékának gyakran volt szobatisztasági problémája, de ez az arány északkeleten már 35 százalék.
Azt is megállapították, hogy a gyerekek 28 százaléka nem tudott önállóan enni és inni, 25 százalékuk pedig más alapvető életkészségekkel küzdött (ez a szám nem veszi figyelembe azoknak a gyerekeknek az arányát, akiknek ezen problémái valamilyen fogyatékossághoz vagy speciális oktatási igényekhez köthető).
A tanulók 28 százaléka nem tudta helyesen használni a könyveket: például úgy próbáltak lapozni vagy megérinteni az oldalakat, mint egy telefont vagy táblagépet.
Az ezer általános iskolai alkalmazott bevonásával készült felmérésből az is kiderült, hogy a becslések szerint a gyerekek 37 százaléka nem iskolaéretten kezdi meg az iskolát – 2024-ben ez az arány 33 százalék volt.
A pedagógusok becslése szerint naponta 1,4 órát töltöttek pelenkacserével vagy a vécéhasználatra meg nem tanított gyerekek segítésével, és összesen 2,4 óra tanítási idő veszett kárba naponta, mert a tanulók nem rendelkeztek az alapvető készségekkel.
„Az iskolai felkészültség állapota kritikus pontra jutott, mivel a gyermekek 37 százaléka ma már az alapvető életkészségek nélkül érkezik az iskolába (…). Ez (…) rendszerszintű válság, amelyet a szűkös iskolai források, az alacsony elvárások, a megnövekedett megélhetési költségek, valamint azok a szülők táplálnak, akik nem rendelkeznek a megfelelő információkkal, és nem értik meg elég korán, hogyan kellene támogatniuk gyerekeik fejlődését” – mondta Felicity Gillespie, a Kindred Squared vezérigazgatója.
A megkérdezett alkalmazottak több mint fele szerint a gyerekek és felnőttek túlzott képernyőhasználata jelentős tényező abban, hogy a gyerekek nem állnak készen az iskolára.
Egy másik felmérésből – amely ezer olyan szülőt kérdezett, akiknek 4-5 éves gyerekeik vannak – kiderült, hogy a szülők 88 százaléka úgy véli, gyereke készen áll az idei iskolakezdésre, és 35 százalékuk szerint a gyereke jobban felkészült a többségnél. Azonban a szülők 94 százaléka örülne annak, ha országos iránymutatás készülne a gyermekek iskolára való felkészítéséről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
