Angliában a 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen kezdi az iskolát. A gyerekek az óvodai, játékos tanulási környezetből hirtelen a hagyományos, frontális oktatásra épülő tantermekbe kerülnek. Egyre több szakértő és szülő szerint ez a korai váltás árt a gyerekek fejlődésének, és ideje lenne visszahozni a játékos tanulás módszereit az alsó tagozatba.
Ruth Lue-Quee egykori igazgatóhelyettes szerint a gyerekek nem egyik napról a másikra lesznek „iskolaérettek” – derül ki a The Guardian cikkéből. Saját tapasztalataiból tudja, hogy a játék nemcsak örömforrás, hanem a nyelvi, szociális és motorikus fejlődés kulcsa is. Petíciója, amely a játékos tanulás beépítését sürgeti az angliai alsó tagozatos tantervbe, már több mint százezer aláírást gyűjtött – elég ahhoz, hogy a parlament napirendre tűzze a kérdést.
Padok, táblák, frontális oktatás – mintha megállt volna az időA cikk szerzője, Rhiannon Lucy Cosslett, maga is végiglátogatott néhány iskolát kisfia számára, és látta a durva átmenetet: a szabad mozgás és képzelet világa után a gyerekek hirtelen csendes, szabályos sorokban ülnek.Mintha a viktoriánus időkbe csöppentünk volna vissza
– idézi az egyik iskolaigazgatót.
Eközben Skandináviában csak hat- vagy hétévesen kezdődik a formális oktatás, és még Kínában vagy Szingapúrban is kulcsszerepe van a játéknak az óvodai és alsó tagozatos tanulásban. Skócia és Wales szintén beemelte a játékot a tantervbe – Anglia viszont lemaradt.
A játék a gyerekek érzelmi jólétét is erősíti, segít a stressz kezelésében és az önszabályozásban – olyan képességekben, amelyekre egyre nagyobb szükség lenne.
Túl korán, túl drasztikus váltásA 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen iskolába kerül, miközben a követelmények is nőnek. Sokan attól tartanak, hogy a túl korán kezdett, túl formális oktatás miatt a gyerekek egy része egyszerűen „nem ér be” időben.A kampányolók abban bíznak, hogy a munkáspárti kormány felismeri: nem a gyerekek teljesítenek rosszul, hanem a rendszer kényszeríti őket lehetetlen helyzetbe. Addig is a szülők legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy találnak egy iskolát, ahol a nevetés és a játék még nem tűnt el a tanulásból.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
