Petícióban követelik, hogy a játék maradjon a tanterv része alsó tagozatban

Angliában a 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen kezdi az iskolát. A gyerekek az óvodai, játékos tanulási környezetből hirtelen a hagyományos, frontális oktatásra épülő tantermekbe kerülnek. Egyre több szakértő és szülő szerint ez a korai váltás árt a gyerekek fejlődésének, és ideje lenne visszahozni a játékos tanulás módszereit az alsó tagozatba.

Ruth Lue-Quee egykori igazgatóhelyettes szerint a gyerekek nem egyik napról a másikra lesznek „iskolaérettek” – derül ki a The Guardian cikkéből. Saját tapasztalataiból tudja, hogy a játék nemcsak örömforrás, hanem a nyelvi, szociális és motorikus fejlődés kulcsa is. Petíciója, amely a játékos tanulás beépítését sürgeti az angliai alsó tagozatos tantervbe, már több mint százezer aláírást gyűjtött – elég ahhoz, hogy a parlament napirendre tűzze a kérdést.

Padok, táblák, frontális oktatás – mintha megállt volna az idő

A cikk szerzője, Rhiannon Lucy Cosslett, maga is végiglátogatott néhány iskolát kisfia számára, és látta a durva átmenetet:

a szabad mozgás és képzelet világa után a gyerekek hirtelen csendes, szabályos sorokban ülnek

.

Mintha a viktoriánus időkbe csöppentünk volna vissza

– idézi az egyik iskolaigazgatót.

Eközben Skandináviában csak hat- vagy hétévesen kezdődik a formális oktatás, és még Kínában vagy Szingapúrban is kulcsszerepe van a játéknak az óvodai és alsó tagozatos tanulásban. Skócia és Wales szintén beemelte a játékot a tantervbe – Anglia viszont lemaradt.

MTI/Mohai Balázs

A játék nem hátráltat, hanem fejleszt

Lue-Quee szerint a 2014-es tantervi változtatások óta egyre több iskola tért vissza a frontális oktatáshoz, figyelmen kívül hagyva a kutatásokat, amelyek szerint a játékos tanulás segíti a gyerekeket az alapvető készségek – például az írás, olvasás és számolás – elsajátításában is.

A játék a gyerekek érzelmi jólétét is erősíti, segít a stressz kezelésében és az önszabályozásban – olyan képességekben, amelyekre egyre nagyobb szükség lenne.

Túl korán, túl drasztikus váltás

A 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen iskolába kerül, miközben a követelmények is nőnek. Sokan attól tartanak, hogy a túl korán kezdett, túl formális oktatás miatt a gyerekek egy része egyszerűen „nem ér be” időben.

A kampányolók abban bíznak, hogy a munkáspárti kormány felismeri: nem a gyerekek teljesítenek rosszul, hanem a rendszer kényszeríti őket lehetetlen helyzetbe. Addig is a szülők legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy találnak egy iskolát, ahol a nevetés és a játék még nem tűnt el a tanulásból.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.