Petícióban követelik, hogy a játék maradjon a tanterv része alsó tagozatban

Angliában a 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen kezdi az iskolát. A gyerekek az óvodai, játékos tanulási környezetből hirtelen a hagyományos, frontális oktatásra épülő tantermekbe kerülnek. Egyre több szakértő és szülő szerint ez a korai váltás árt a gyerekek fejlődésének, és ideje lenne visszahozni a játékos tanulás módszereit az alsó tagozatba.

Ruth Lue-Quee egykori igazgatóhelyettes szerint a gyerekek nem egyik napról a másikra lesznek „iskolaérettek” – derül ki a The Guardian cikkéből. Saját tapasztalataiból tudja, hogy a játék nemcsak örömforrás, hanem a nyelvi, szociális és motorikus fejlődés kulcsa is. Petíciója, amely a játékos tanulás beépítését sürgeti az angliai alsó tagozatos tantervbe, már több mint százezer aláírást gyűjtött – elég ahhoz, hogy a parlament napirendre tűzze a kérdést.

Padok, táblák, frontális oktatás – mintha megállt volna az idő

A cikk szerzője, Rhiannon Lucy Cosslett, maga is végiglátogatott néhány iskolát kisfia számára, és látta a durva átmenetet: a szabad mozgás és képzelet világa után a gyerekek hirtelen csendes, szabályos sorokban ülnek.

Mintha a viktoriánus időkbe csöppentünk volna vissza

– idézi az egyik iskolaigazgatót.

Eközben Skandináviában csak hat- vagy hétévesen kezdődik a formális oktatás, és még Kínában vagy Szingapúrban is kulcsszerepe van a játéknak az óvodai és alsó tagozatos tanulásban. Skócia és Wales szintén beemelte a játékot a tantervbe – Anglia viszont lemaradt.
MTI/Mohai Balázs

A játék nem hátráltat, hanem fejleszt

Lue-Quee szerint a 2014-es tantervi változtatások óta egyre több iskola tért vissza a frontális oktatáshoz, figyelmen kívül hagyva a kutatásokat, amelyek szerint a játékos tanulás segíti a gyerekeket az alapvető készségek – például az írás, olvasás és számolás – elsajátításában is.

A játék a gyerekek érzelmi jólétét is erősíti, segít a stressz kezelésében és az önszabályozásban – olyan képességekben, amelyekre egyre nagyobb szükség lenne.

Túl korán, túl drasztikus váltás

A 2009-es reform óta a legtöbb gyerek már négyévesen iskolába kerül, miközben a követelmények is nőnek. Sokan attól tartanak, hogy a túl korán kezdett, túl formális oktatás miatt a gyerekek egy része egyszerűen „nem ér be” időben.

A kampányolók abban bíznak, hogy a munkáspárti kormány felismeri: nem a gyerekek teljesítenek rosszul, hanem a rendszer kényszeríti őket lehetetlen helyzetbe. Addig is a szülők legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy találnak egy iskolát, ahol a nevetés és a játék még nem tűnt el a tanulásból.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.