A szakértő szerint a tanítás teljes átalakítására van szükség: "csupán mindent fordítva kell csinálni, mint eddig”

Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus az iskolarendszer gyökeres átalakításának szükségességéről ír. Szerinte a mai iskola egyszerűen nem kompatibilis a 21. századi gyerekekkel, akik egészen más közegben szocializálódnak, mint amilyenre a jelenlegi oktatás készült.

A mai gyerekeket naponta 74 gigabájtnyi információ éri – ez körülbelül 16 filmnyi tartalomnak felel meg. Az iskola ezzel szemben információszegény, egyirányú tanulási környezetet kínál, ahol a frontális oktatás dominál. Ez nemcsak unalmas, hanem kifejezetten ingerhiányos állapotot teremt, ami a pszichológus szerint figyelemzavart, feszültséget és tanulási nehézségeket is fokozhat - többek között erről ír a Válasz Online-on Gyarmathy Éva neveléstecnikai és klinikai szakpszichológus.

A szakértő úgy véli: „az iskola jelenleg az információs tér szűkülése a gyerekek számára, így érthetően nem motiváltak az ott folyó tanítás elfogadására.” A gyerekek természetes tanulási folyamata – a játék, a kísérletezés, a társas interakciók – az iskolában szinte teljesen háttérbe szorul.

A külső elvárások irányítanak

A szakpszichológus szerint a legnagyobb baj, hogy az iskola versengésre épít, miközben a gyerekek fejlődését az együttműködés és a kapcsolódás segítené.

A jelenlegi rendszerben a gyerekek nemcsak egymással versenyeznek, hanem folyamatosan külső elvárásokhoz is mérik magukat, ami önbizalomhiányhoz és kiégéshez vezethet már nagyon fiatal korban.

„A tanulásnak a gyerek érdeklődésére, kérdéseire, problémáira kell épülnie – nem pedig a tanterv betűire" - írja Gyarmathy.
Shutterstock

Hogyan lehetne másképp?

Gyarmathy egy új típusú tanulási kultúrát képzel el, ahol a pedagógus nem tananyagot közvetít, hanem mediátor, segítő, facilitátor.

A diákok aktív tanulók, nem passzív befogadók, a tanulási folyamat pedig személyre szabott.

Az új szemléletű iskola fő jellemzői:
  • Vegyes csoportok: különböző korú gyerekek együtt tanulnak, nem csak homogén osztályokban.
  • Kölcsönös támogatás: a gyerekek segíthetik, utánozhatják, vitathatják egymás feladatait, akár párosan vagy kisebb csoportokban.
  • Választható feladatok: a diákok dönthetnek a tananyagrészek között, nem kell egyformán haladni.
  • Érdeklődésre épülő tanulás: a tananyag a gyerekek kíváncsiságához igazodik, nem az ellenkezőjére kényszeríti őket.
  • Fejlesztőpedagógiai tudás: a tanárok képesek kezelni a normál diverzitásba illő fejlődési eltéréseket, külső segítség nélkül.
  • Mentálhigiénés támogatás: a pedagógus az osztályt közösségként irányítja, és segíti a gyerekeket a bizonytalan világban való megküzdésben, így csökkentve a mentális zavarok kialakulását.

Gyarmathy írása szerint az oktatás megújulása nem technikai kérdés, hanem szemléleti – a változásnak abból kell kiindulnia, hogy a gyerek nem a rendszerhez alkalmazkodik, hanem a rendszer alakul a gyerekhez.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.