Forradalom az oktatásban: ezeket kellene a kukába dobni

A mai világ igényeit aligha elégíti ki a jelenlegi oktatási rendszer: nyitottságra, rugalmasságra, az egyéni igényekhez való alkalmazkodásra lenne szükség. Egy izlandi tanár összegyűjtötte az ezt megakadályozó, elavult elemeket, amelyeket az Átlátszó Oktatás adaptált az itthoni helyzetre. Ezekből szemezgettünk.

  • Eduline
A heti egyszeri számítástechnika-óra már a múlté
Shutterstock

Az Átlátszó Oktatás egy izlandi általános iskolai tanár, Ingvi Hrannar Ómarsson listája alapján gyűjtötte össze azokat az elavult elemeket, oktatási módszereket, amelyek gátolják, hogy a magyar oktatási rendszer előbbre jusson. 2003 óta romlik a diákok teljesítménye a PISA-felméréseken, amelyek a szövegértési és matematikai képességeket mérik: a 2012-es PISA-eredményekről itt olvashattok.

1. Számítógépterem

Ahelyett, hogy a diákok elavult, már csak filmekben látható PC-ken tanuljanak hetente egyszer arról, hogyan kell a Wordöt használni, az egyes órák keretein belül kellene elsajátítaniuk az informatikai képességeket.

2. Izolált osztálytermek, izolált iskola

Online interaktív térképek, anatómiai modellek, vendégelőadók, más tanárok, szülők - ezek mind hiányoznak a magyar osztályteremből. Az iskolának is folyamatos kapcsolatban kell állnia a diákokkal, szülőkkel. Az iskolai hírek posztolása Facebookon már elegendő ahhoz, hogy mindenki lássa: nem csak ''vegetál'' az iskola. A posztereket, weboldalakat pedig a diákok készíthetik, kiélve a saját kreativitásukat. Nem lesznek többé tantárgyak a finn iskolákban.

3. Az internet és a technikai eszközök hiánya

Az internet remek eszköz arra, hogy a diákok megtanulják, hogyan tudják megtalálni a szükséges információt. Mobiltelefonnal, tablettel pedig képeket, videókat, weboldalakat, blogot lehet készíteni, írni, szerkeszteni, ami izgalmasabbá teszi a tanulást és teret ad a kreativitásnak.

4. Nincs tudáscsere a tanárok között

Itt is az internet a kulcs: online nem csak az egy iskolában tanítók oszthatják meg egymással a jó gyakorlataikat, hanem a tudáscsere működhet országos vagy nemzetközi szinten is.

5. Egészségtelen menza

Ebben sem járunk az élen, pedig hosszútávon megtérülnek az egészségesebb összetevők, a költségeket pedig többféle módon lehet csökkenteni: az iskolák a diákok segítségével maguk termelhetik a zöldségeket, gyümölcsöket, a porciózás és a mosogatás pedig lehet a diákok feladata. Nincs több só- és cukortartó az étkezőasztalon: a január 1-jén életbe lépett menzarendeletről itt olvashattok.

6. Reggel 8 órai kezdés

Nem csoda, hogy sok diák elkésik, és szinte egész nap fáradt: a Minnesotai Egyetem kutatása szerint a diákok már akkor sokkal jobban teljesítenek, ha 50 perccel később kezdődik az oktatás, és 30 perccel tovább tartanak az órák. Több tanulmány szerint is ''csodaszerként'' hatna a diákokra, ha 1-2 órával később kezdődne az oktatás.

7. Hagyományos könyvtárak

A könyvraktári funkció mellett egy modern könyvtárnak tanulási, kutatási, techikai és szórakozási térnek is kell lennie, ahol mindenki egyenlően férhet hozzá az információkhoz és eszközökhöz.

8. Uniformitás és a csoportmunka hiánya

Minden diák és tanár másban jó, és mások az igényei, így az oktatásnak, a továbbképzésnek személyre szabottnak kell lennie. A csoportmunkát a mindennapok részévé kell tenni.

9. Standardizált tesztek

Ezek az egyedi különbségeket, a valós, komplex feladatok megoldására való képességet nem mérik. Kritikus gondolkodásra, folyamatos utánkövetésre és értékelésre lenne szükség. Reform helyett forradalmi megújulásra, szemléletváltásra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.