Egyre többet hallani, hogy az oktatási rendszernek kellene alkalmazkodnia a diákok egyéni képességeihez és szükségleteihez. Ez a kép tökéletesen összefoglalja a lényeget.
Nemrég mi is beszámoltunk egy izlandi tanár listájáról, amelyben azt fejtegeti, mit kellene a kukába dobni ahhoz, hogy tényleg sikeres legyen az oktatási rendszer. Ezek között van az uniformitás és a csoportmunka hiánya is, amelyek helyett személyre szabott oktatásra és kreativitásra lenne szükség.
Az észak-európai államok mindkettőben sokkal jobbak, mint Magyarország: több norvég iskolában például az úgynevezett storyline-módszerrel tanítanak, amelynek lényege, hogy a diákoknak egy történetbe helyezkedve, csoportokban kell feladatokat megoldaniuk. A egyik iskola igazgatója szerint a módszer demokráciára nevel és empatikusabbá tesz.
Finnországban tantárgyak helyett hamarosan jelenségek, témák szerint osztják majd fel a tananyagot, ami jobban felkészíti a diákokat a felnőtt életre. Emellett kis csoportokban oldanak meg sokszor játékos és kreativitást igénylő feladatokat.
Az alapelv? Íme:
De ha már skatulyába kényszerítő szabályokról beszélünk, gondolhatunk akár a ''fiúknak inget, nadrágot, lányoknak szoknyát, blúzt'' elvre is, amelyet a Cambridge-i Egyetem egyik kollégiumában nemrég írtak felül. A közvetlen kiváltó ok egy transznemű diák kampánya volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
