Egyre többet hallani, hogy az oktatási rendszernek kellene alkalmazkodnia a diákok egyéni képességeihez és szükségleteihez. Ez a kép tökéletesen összefoglalja a lényeget.
Nemrég mi is beszámoltunk egy izlandi tanár listájáról, amelyben azt fejtegeti, mit kellene a kukába dobni ahhoz, hogy tényleg sikeres legyen az oktatási rendszer. Ezek között van az uniformitás és a csoportmunka hiánya is, amelyek helyett személyre szabott oktatásra és kreativitásra lenne szükség.
Az észak-európai államok mindkettőben sokkal jobbak, mint Magyarország: több norvég iskolában például az úgynevezett storyline-módszerrel tanítanak, amelynek lényege, hogy a diákoknak egy történetbe helyezkedve, csoportokban kell feladatokat megoldaniuk. A egyik iskola igazgatója szerint a módszer demokráciára nevel és empatikusabbá tesz.
Finnországban tantárgyak helyett hamarosan jelenségek, témák szerint osztják majd fel a tananyagot, ami jobban felkészíti a diákokat a felnőtt életre. Emellett kis csoportokban oldanak meg sokszor játékos és kreativitást igénylő feladatokat.
Az alapelv? Íme:
De ha már skatulyába kényszerítő szabályokról beszélünk, gondolhatunk akár a ''fiúknak inget, nadrágot, lányoknak szoknyát, blúzt'' elvre is, amelyet a Cambridge-i Egyetem egyik kollégiumában nemrég írtak felül. A közvetlen kiváltó ok egy transznemű diák kampánya volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
