Jelek, amelyek arra utalnak, hogy még nem iskolaérett az ovis

Maradjon még egy évet az oviban, vagy jövő szeptemberben menjen iskolába? Már nem sok idejük van az augusztus 31-ig a hatot betöltő gyerekek szülőinek, hogy eldöntsék, szeretnék-e kérni a plusz egy év ovit.

Bár pontos dátum még nincsen, de a korábbi évek alapján feltehetően január közepéig kell kérvényezniük az Oktatási Hivatalnál az érintett szülőknek, ha azt szeretnék, hogy a gyerekekük maradjon még egy évet az óvodában.

Ez egy különösen nehéz döntés, hiszen jóval iskolakezdés előtt kell meghozni. Arról nem beszélve, hogy az első osztály megismétlésének pedig a leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét.

Pont emiatt a Szülői Hang közösség készített egy segédletet is, amiből kiderül, milyen jelek utalnak arra, ha az ovis még nem áll készen az iskolára. Ezek többek között a következők:

  • Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni, néhány perc után elkalandozik a figyelme, unatkozik.
  • Nem tudja megjegyezni azt, amit mondanak neki. Hosszabb verseket nem tud megtanulni.
  • Nehezen tudja kifejezni a gondolatait, gyakran mások nem értik, mit szeretne mondani.
  • A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, van nála még olyan beszédhang, ami nem tiszta.
  • Nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket.
  • Főleg az érzelmei irányítják.
  • A hangulata nagyon gyorsan változik, kiszámítathatlan, konfliktushelyzetben hevesen reagál.
  • Nem mindig érti a sorrendiséget például egy mesében, és nem tudja követni az utasítássorokat.
  • Nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni a mozgásigényét.
  • Ha nem sikerül neki valami elsőre, akkor feladja.
  • Nem bírja elviselni a kudarcot.
  • Nehezen alkalmazkodik a szabályokhoz.
  • Koordinálatlan a járása, bizonytalanok a nagymozgásai.
  • Az apró, finom mozgásokat igénylő feladatokat nem tudja megfelelően elvégezni. Például nem tud cipőt fűzni vagy rajzban apróbb részleteket ábrázolni.
  • Nem alakult ki nála egyértelműen a jobb-bal dominancia.
  • Az irányokat gyakran eltéveszti.
  • Nem érti például a ma és a tegnap közötti különbséget, összekeveri a napszakok, évszakok sorrendjét.
  • Nem alakult ki nála még a számfogalom.
  • A ceruzafogása nem megfelelő.

A plusz egy év ovi igénylésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.