Jelek, amelyek arra utalnak, hogy még nem iskolaérett az ovis

Maradjon még egy évet az oviban, vagy jövő szeptemberben menjen iskolába? Már nem sok idejük van az augusztus 31-ig a hatot betöltő gyerekek szülőinek, hogy eldöntsék, szeretnék-e kérni a plusz egy év ovit.

Bár pontos dátum még nincsen, de a korábbi évek alapján feltehetően január közepéig kell kérvényezniük az Oktatási Hivatalnál az érintett szülőknek, ha azt szeretnék, hogy a gyerekekük maradjon még egy évet az óvodában.

Ez egy különösen nehéz döntés, hiszen jóval iskolakezdés előtt kell meghozni. Arról nem beszélve, hogy az első osztály megismétlésének pedig a leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét.

Pont emiatt a Szülői Hang közösség készített egy segédletet is, amiből kiderül, milyen jelek utalnak arra, ha az ovis még nem áll készen az iskolára. Ezek többek között a következők:

  • Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni, néhány perc után elkalandozik a figyelme, unatkozik.
  • Nem tudja megjegyezni azt, amit mondanak neki. Hosszabb verseket nem tud megtanulni.
  • Nehezen tudja kifejezni a gondolatait, gyakran mások nem értik, mit szeretne mondani.
  • A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, van nála még olyan beszédhang, ami nem tiszta.
  • Nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket.
  • Főleg az érzelmei irányítják.
  • A hangulata nagyon gyorsan változik, kiszámítathatlan, konfliktushelyzetben hevesen reagál.
  • Nem mindig érti a sorrendiséget például egy mesében, és nem tudja követni az utasítássorokat.
  • Nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni a mozgásigényét.
  • Ha nem sikerül neki valami elsőre, akkor feladja.
  • Nem bírja elviselni a kudarcot.
  • Nehezen alkalmazkodik a szabályokhoz.
  • Koordinálatlan a járása, bizonytalanok a nagymozgásai.
  • Az apró, finom mozgásokat igénylő feladatokat nem tudja megfelelően elvégezni. Például nem tud cipőt fűzni vagy rajzban apróbb részleteket ábrázolni.
  • Nem alakult ki nála egyértelműen a jobb-bal dominancia.
  • Az irányokat gyakran eltéveszti.
  • Nem érti például a ma és a tegnap közötti különbséget, összekeveri a napszakok, évszakok sorrendjét.
  • Nem alakult ki nála még a számfogalom.
  • A ceruzafogása nem megfelelő.

A plusz egy év ovi igénylésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.