„A középiskolai felvételi rendszert a jó képességű, motivált, jó mentális állapotban lévő nyolcadikosokra tervezték”

A középiskolai felvételik rendszere ma már egy idealizált, nem létező diáktípusra van szabva a magyartanár szerint. A jelenlegi követelmények túlzott stresszt okoznak a nyolcadikosoknak, miközben a rendszer figyelmen kívül hagyja a mai diákok mentális állapotát és az oktatás valóságát.

A WMN-en megjelent írásában Palkovics Nóra magyartanár személyes emlékeket idéz fel arról, hogyan felvételizett 1994-ben a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba, ismeretlen épületben, idegen gyerekek között, komoly szorongással.

„Úgy néztem rájuk, hogy itt most riválisok ülnek velem együtt az ismeretlen teremben” – írja, hozzátéve, hogy édesanyja mozival próbálta oldani a feszültséget, kevés sikerrel.

Ma már tanárként vesz részt a folyamatban, és szerinte a középiskolai felvételi rendszert egy olyan ideális diáktípusra tervezték, amely ma már szinte nem is létezik. „A középiskolai felvételi rendszert a jó képességű, motivált, jó mentális állapotban lévő nyolcadikosok számára tervezték” – írja, majd hozzáteszi: „bizonyára nem veszik figyelembe, hogy ilyen gyereket lassan nem találni az iskolákban”.

Szerinte a rendszer nem számol azzal, hogy a diákok eltérő fejlődési ütemben haladnak, és sokan csak később „érkeznek meg” tanulásban, amikor már túl vannak egy sikertelen felvételin. „Jövőre felvételiznek a Covid-elsősök, tehát akik otthon tanultak meg írni és olvasni” – emlékeztet a szerző. Szerinte az oktatási rendszer eddig sem vette figyelembe az ő speciális helyzetüket, és a felvételi sem lesz kivétel.

Túry Gergely

Ki dönti el, mennyit kell tudni a felvételin?

A magyartanár ironikusan elemzi a felvételivel kapcsolatos gyakori mondatokat: „ennyit kell tudni”, „ez a minimum”, „nem olyan bonyolult”, „hosszú évek óta ez van”. Szerinte ezek az állítások nem magyarázzák meg, miért pont ezek a követelmények érvényesek ma is.

„Azért kell ennyit tudni, mert ez van a felvételiben” – foglalja össze tömören. Úgy látja, hogy miközben egyes területeken csökkennek a gyerekek ismeretei, más területeken bővülnek, ezért nem lehet „harminc éve megállapított kritériumokat” automatikusan ráhúzni a mai diákokra.

A magyar felvételiben a feladatok megfogalmazása sokszor idegen a gyerekek számára, egy mondaton belül több instrukció van

– írja.

Szerinte a diákok nem rejtvényfejtésre érkeznek, hanem „egyértelmű kérdésekre egyértelmű választ szeretnének adni”. A magyartanár véli, nagy különbség van a tankönyvi feladatok és a felvételi kérdések között, ezért a diákok gyakran csak külön felkészítő könyvekből tudnak érdemben készülni.

„Célzott készülés nélkül esélyük sincs”

A tanár szerint ma már szinte lehetetlen jó eredményt elérni külön felkészülés nélkül. „A nyolcadikos jár iskolába, készül az órákra, teljesít, és mellette a felvételire készül” – írja, majd hozzáteszi, hogy célzott készülés nélkül esélye sincs a gyerekeknek még a harminc pontra sem.

A helyzet nemcsak a diákokat, hanem a családokat is megterheli.

„A szülők többsége is együtt felvételizik a gyerekkel” – fogalmaz, és szerinte az összeadódó stressz csökkenti a teljesítményt és rombolja a kapcsolatot.

A magyartanár kiemeli, hogy a rendes készüléshez valójában nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek. Szerinte az ingyenes tankönyvek rossz minőségűek, kevés a pedagógus, a gyerekek túlterheltek, sokan magántanárhoz járnak, és még így is úgy érzik, lehetetlen megírni a felvételit.

„Ez a sok valós vagy vélt akadály a nehezen fenntartott önbizalmukat is visszaveszi” – írja.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.