Középiskolai felvételi 2026: minden, amit a kijavított feladatlapok megtekintéséről tudni kell

Mutatjuk a dolgozatok megtekintésének menetét.

Miután megírtátok a központi írásbelit, a javított dolgozatokat a vizsga után meghatározott időn belül meg lehet tekinteni személyesen az iskola szervezésében. Az Oktatási Hivatal szerint a vizsgát követően nyolc napon belül egy munkanapot biztosítani kell arra, hogy a diákok (vagy szüleik) megtekinthessék a javított feladatsoraikat az iskola képviselőjének jelenlétében.

Ez azt jelenti, hogy az iskola a vizsga után kijelöl majd egy konkrét napot (általában hétköznap, reggel 08:00 és délután 16:00 között), amikor be lehet menni és megnézni a dolgozatot.

Ha a felvételiző diákok nem tudnak elmenni, akkor a szülők vagy törvényes képviselők is megnézhetik a feladatsorokat, de vigyék magukkal:
  • a diák fényképes igazolványát, vagy
  • a diák születési anyakönyvi kivonatát.

Mi történik, ha a megtekintés után nem értetek egyet az értékeléssel?

A megtekintést követően lehetőségetek van észrevételt tenni, ha úgy látjátok, hogy a dolgozatot rosszul javították. Fontos tudni, hogy kizárólag akkor lehet reklamálni, ha az értékelés eltér a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól – vagyis például egy jó megoldásra nem adtak pontot, vagy hibásan számolták össze az eredményt. A feladat nehézségét vagy a pontozás „igazságosságát” nem lehet vitatni.

Az észrevételt a megtekintést követő első munkanap végéig, legkésőbb délután 16 óráig lehet benyújtani írásban a vizsgát szervező iskolában. Ha a megtekintés pénteken volt, akkor a határidő a következő hétfő 16 óráig tart.

Oktatási Hivatal

Az észrevételt papíron és – ha az iskola biztosítja – elektronikusan is be lehet nyújtani az erre szolgáló felületen. Ha valaki lekési a határidőt, egyetlen napon belül igazolási kérelmet nyújthat be, de ennek elmulasztása jogvesztő: utólag már nincs lehetőség reklamálni.

  • Fontos, hogy az észrevételeket nem az Oktatási Hivatalhoz, hanem mindig annak az iskolának kell beadni, amelyik a vizsgát szervezte. A nem megfelelő helyre beadott kérelmek késleltethetik az elbírálást.
  • Az iskola az észrevételt érdemben megvizsgálja, és a döntését három munkanapon belül írásban közli a vizsgázóval vagy a szülővel.

Mikor és hogyan lehet fellebbezni?

Ha az iskola döntése után is úgy érzitek, hogy hibás volt az értékelés, akkor még van egy lehetőség: a határozat kézhezvételétől számított három napon belül fellebbezést lehet benyújtani, kizárólag akkor, ha az értékelés eltért a hivatalos javítási útmutatótól.

A fellebbezést szintén annál az iskolánál kell beadni, amelyik a vizsgát szervezte, de már az Oktatási Hivatalnak címezve. Az iskola egy munkanapon belül továbbítja az összes dokumentummal együtt a Hivatalhoz.

Az Oktatási Hivatal a fellebbezést érdemben elbírálja, és a döntéséről nyolc napon belül határozatban értesíti a szülőt és az iskolát – elektronikusan vagy postai úton, a hivatalos kapcsolattartási mód szerint.

Központi írásbeli 2026

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.