"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre

Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.

Egy borsodi édesanya, Lilla történetén keresztül mutatta be a Borsod24, hogy milyen hiányosságokkal küzd a magyar közoktatás az eltérő fejlődésű gyerekek ellátásában. Kisfia, Marci figyelemhiányos hiperaktivitással, később Asperger-szindrómával diagnosztizált gyerek, akit óvodában és iskolában is gyakran elutasítottak, mert nem állt rendelkezésre megfelelő szakemberi támogatás.

A család csak akkor kapott segítséget, amikor az iskola vezetése végül szakembert szerzett, és az osztályfőnök is támogatóan állt a gyermekhez. A történet azonban korántsem egyedi.

Meg akart verni egy gyereket, ezért félrelökte a pedagógiai asszisztenst az egyik diák a nagyatádi iskolában

A Civil Kollégium Alapítvány és az Aprajafalva Alapítvány 2025 tavaszán végzett kutatása szerint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek a közoktatás egyik legfontosabb, mégis láthatatlan és alulfizetett szereplői.

A felmérésben 126 asszisztens vett részt több mint 50 településről. Az eredmények szerint:

  • az asszisztensek munkaidejük közel 90 százalékát közvetlenül a gyerekekkel töltik,
  • jellemzően 20-30 fős csoportokban dolgoznak,
  • a válaszadók több mint háromnegyede a viselkedési problémák kezelésére fordítja ideje nagy részét,
  • 82 százalékuk rendelkezik formális, akkreditált szakképesítéssel.

Elmosódott munkakörök, alacsony bérek

A kutatás szerint az asszisztensek feladatai gyakran túlmutatnak a munkaköri leírásukon. A válaszadók 70–75 százaléka jelezte, hogy rendszeresen végez olyan munkát, amit nem tart a saját feladatának – például pedagógusok helyettesítését, adminisztrációt vagy takarítást.

A bérezést tartják a legnagyobb problémának: ahogy mi is megírtuk, a NOKS-os dolgozók – köztük az asszisztensek – még több évtized munkaviszony után is gyakran nettó 250 ezer forint körüli fizetést kapnak.

CKA Facebook

Hatpontos javaslatcsomagot utasítottak el

Az EgyszerGYEREk nevű szakpolitikai javaslatcsomag többek között:

  • egységes munkaköri definíciót,
  • kötelező alapképzést és rendszeres továbbképzést,
  • mentorálást és szupervíziót,
  • létszámnormákat,
  • valamint jelentős béremelést javasolt a pedagógiai asszisztensek számára.

A Kulturális Bizottság azonban múlt keddi ülésén elutasította a csomagot. Jámbor András országgyűlési képviselő szerint a kormány pénzhiányra hivatkozott.

A Civil Kollégium Alapítvány szerint a javaslatcsomag nem politikai, hanem gyermekjogi és szakmai minimumot fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint az asszisztensek megbecsülése nélkül nem beszélhetünk valódi befogadó oktatásról, és a döntés leginkább azokat a gyerekeket érinti hátrányosan, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a személyre szabott segítségre.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?