"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre

Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.

Egy borsodi édesanya, Lilla történetén keresztül mutatta be a Borsod24, hogy milyen hiányosságokkal küzd a magyar közoktatás az eltérő fejlődésű gyerekek ellátásában. Kisfia, Marci figyelemhiányos hiperaktivitással, később Asperger-szindrómával diagnosztizált gyerek, akit óvodában és iskolában is gyakran elutasítottak, mert nem állt rendelkezésre megfelelő szakemberi támogatás.

A család csak akkor kapott segítséget, amikor az iskola vezetése végül szakembert szerzett, és az osztályfőnök is támogatóan állt a gyermekhez. A történet azonban korántsem egyedi.

Meg akart verni egy gyereket, ezért félrelökte a pedagógiai asszisztenst az egyik diák a nagyatádi iskolában

A Civil Kollégium Alapítvány és az Aprajafalva Alapítvány 2025 tavaszán végzett kutatása szerint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek a közoktatás egyik legfontosabb, mégis láthatatlan és alulfizetett szereplői.

A felmérésben 126 asszisztens vett részt több mint 50 településről. Az eredmények szerint:

  • az asszisztensek munkaidejük közel 90 százalékát közvetlenül a gyerekekkel töltik,
  • jellemzően 20-30 fős csoportokban dolgoznak,
  • a válaszadók több mint háromnegyede a viselkedési problémák kezelésére fordítja ideje nagy részét,
  • 82 százalékuk rendelkezik formális, akkreditált szakképesítéssel.

Elmosódott munkakörök, alacsony bérek

A kutatás szerint az asszisztensek feladatai gyakran túlmutatnak a munkaköri leírásukon. A válaszadók 70–75 százaléka jelezte, hogy rendszeresen végez olyan munkát, amit nem tart a saját feladatának – például pedagógusok helyettesítését, adminisztrációt vagy takarítást.

A bérezést tartják a legnagyobb problémának: ahogy mi is megírtuk, a NOKS-os dolgozók – köztük az asszisztensek – még több évtized munkaviszony után is gyakran nettó 250 ezer forint körüli fizetést kapnak.

CKA Facebook

Hatpontos javaslatcsomagot utasítottak el

Az EgyszerGYEREk nevű szakpolitikai javaslatcsomag többek között:

  • egységes munkaköri definíciót,
  • kötelező alapképzést és rendszeres továbbképzést,
  • mentorálást és szupervíziót,
  • létszámnormákat,
  • valamint jelentős béremelést javasolt a pedagógiai asszisztensek számára.

A Kulturális Bizottság azonban múlt keddi ülésén elutasította a csomagot. Jámbor András országgyűlési képviselő szerint a kormány pénzhiányra hivatkozott.

A Civil Kollégium Alapítvány szerint a javaslatcsomag nem politikai, hanem gyermekjogi és szakmai minimumot fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint az asszisztensek megbecsülése nélkül nem beszélhetünk valódi befogadó oktatásról, és a döntés leginkább azokat a gyerekeket érinti hátrányosan, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a személyre szabott segítségre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.