Képeken, milyen döbbenetesen alacsony a fizetésük a nevelést és oktatást segítőknek
Vannak, akik még nettó 200 000 forintot sem keresnek.
Gyakornok kategóriában 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése a rendelettervezet szerint 2026-ban, viszont anyagilag a minősülés nem feltétlen éri meg.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy december 9-én ismét egyeztettek a pedagógus szakszervezetek a kormánnyal, ahol kiderült többek között az is, hogy mekkora béremelést kapnak a tanárok 2026-ban.
Ez alapján a bértábla alsó határa bruttóban a következő lesz:
Itt érdemes megjegyezni, hogy nettóban adókedvezmények, különféle pótlékot, illetmények nélkül a pedagógusok alsó hangon ennyit vihetnek haza januártól:
Az adatokból látszik, hogy egy gyakornok és a pedagógus II. kategóriába sorolt tanár bére között gyakorlatilag alig lesz különbség. Arról nem beszélve, hogy 2025-höz képest a gyakornoki fizetés 10%-al emelkedik, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal lesz több.
Októberben már érkezett egy kis plusz
Legutóbb egyébként októberben kaptak egy kis pluszt a teljesítményértékelés során legalább 80 pontot elért pedagógusok, mely az ígéretekkel ellentétben még a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint még a 25 ezer forintot sem érte el. Itt érdemes megjegyezni, hogy még szeptember elején a Belügyminisztérium tanévnyitó szakmai konferenciáján arról volt szó, hogy ezek a pedagógusok 20 és 60 ezer forint közötti többletre számíthatnak. Az átlagosan teljesítő tanároknak 1-20 ezer forintos béremelés volt tervben, a fejlesztendő kategóriába került pedagógusoknak viszont nem kaptak semmilyen pluszpénzt.
(Arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.)
A PDSZ összesítette, átlagosan mennyivel nőttek a bérek és ezekért hány pontot értek el a pedagógusok. Az adataik alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint.
A pluszpénz összege megyénként változott: a legmagasabb extra béreket (de még így is kevesebb, mint 25 ezer forintot) Heves és Bács-Kiskun megyében kaphatták a pedagógusok, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pedagógusoknak mindössze nagyjából 17 ezer forint járt.
Arról, hogy a tavalyi bónusz után idén karácsonyra hoz-e pulykapénzt a tankerületi Jézuska, még december elején a megkeresésünkre a Klebelsberg Központ nem tudott válaszolni.

NOKS: csak a minimum jár 2026-ban
A pedagógusokkal ellentétben a NOKS-os dolgozók viszont csak annyi béremelést kapnak, amennyivel emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Pedig a pedagógusok munkáját segítők fizetésemelésére égetően szükséges lenne.
Az iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók nettó béreik adókedvezményekkel, pótlékokkal együtt is csak jellemzően 250-300 ezer forint között mozognak, de vannak, akiknek még a 200 ezret sem érik el.
2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanis
ezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.
"Állandó délutános pedagógiai asszisztens vagyok egy óvónő mellett, mivel nincs párja. Azon kívül délelőtt az óvodában SNI-s, főleg autista gyerekkel külön is foglalkozom. Az OviKrétában a hiányzást én vezetem és besegítek másban is" - írta egy pedagógiai asszisztens, akinek mindezért a bére nettó 260 ezer forint.
Éhen halni pont elég
- nyilatkozta korábban szerkesztőségünknek egy érintett.
Sztrájkra készülnek
A PDSZ szerint az érdekvédelem érvényesítésére egyetlen megoldásként a sztrájk maradt, a sztrájkhajlandóság felmérése pedig néhány héttel ezelőtt már felmérést is indítottak. Először csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkra készülnének, amennyiben azonban ez nem vezet eredményre, a szakszervezet szerint akár hosszabb munkabeszüntetés is lehetséges.
Vannak, akik még nettó 200 000 forintot sem keresnek.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.