Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A Telex és az Egyensúly Intézet közös műsorában a hazai oktatási rendszer jelenét és jövőjét vizsgálta többek között Lannert Judit oktatáskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
Gloviczki Zoltán szerint az oktatás legmélyebb pontja ma a pedagógusképzés, majd kiemelte a tanárképzésre jelentkezők köre eleve kontraszelektált, mert a legtöbb fiatal, aki tanári pályára készül, alapvetően elfogadja a jelenlegi oktatási rendszer működését.
„Van olyan, de kevés, aki azért megy pedagógusnak, mert meg akarja mutatni, hogy máshogy is lehet” – mondta a rektor, majd hozzátette, hogy az új generáció „eleve egy kicsit beteg rendszerben nő föl”, miközben épp fejlődni képes, kritikus tanárokra lenne a legnagyobb szükség.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban egy gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.
Szelektál az oktatási rendszer
Ezen kívül szó esett a műsorban arról is, hogy a magyar oktatás egyik legsúlyosabb problémája, hogy a társadalmi különbségeket felerősíti, ahelyett hogy csökkentené.
Lannert Judit oktatáskutató szerint ma Magyarországon egy nagyvárosi, jómódú és iskolázott családból származó diák nagy eséllyel elitgimnáziumba, majd egyetemre – akár külföldre – jut, míg egy hátrányos helyzetű diák sokszor csak szakképzésbe vagy technikumba kerül, amit nem mindig fejez be. Lannert hangsúlyozta: ez nem a családok hibája, hanem az oktatási rendszeré.
Más országokban ugyanúgy vannak szegény gyerekek és gazdag gyerekek, még sincs ez a tendencia
– jegyezte meg az oktatáskutató.
Jobb családi háttérű diákok kerülnek kisgimnáziumba
A beszélgetésben szó esett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről is. Gloviczki szerint ez a rendszer kifejezetten káros, mert tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. A felvételi folyamat ugyanis már korán szelektál: a jobb helyzetű, jobban teljesítő diákok bekerülnek ezekbe a gimnáziumokba, míg az általános iskolákban a hátrányosabb helyzetű tanulók maradnak.
„Korai szelekcióról beszélünk” – fogalmazott Gloviczki, aki szerint ez a szétválás az egész oktatási struktúrát gyengíti.
Az Eduline-on is korábban beszámoltunk arról, hogy minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye, hogy a diák rossz osztályba jár. A diplomás anyák esetében pedig a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
