Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint kevés olyan diák van, aki azért tanul pedagógusnak, mert meg szeretné mutatni, hogy máshogyan is lehet.
A Telex és az Egyensúly Intézet közös műsorában a hazai oktatási rendszer jelenét és jövőjét vizsgálta többek között Lannert Judit oktatáskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
Gloviczki Zoltán szerint az oktatás legmélyebb pontja ma a pedagógusképzés, majd kiemelte a tanárképzésre jelentkezők köre eleve kontraszelektált, mert a legtöbb fiatal, aki tanári pályára készül, alapvetően elfogadja a jelenlegi oktatási rendszer működését.
„Van olyan, de kevés, aki azért megy pedagógusnak, mert meg akarja mutatni, hogy máshogy is lehet” – mondta a rektor, majd hozzátette, hogy az új generáció „eleve egy kicsit beteg rendszerben nő föl”, miközben épp fejlődni képes, kritikus tanárokra lenne a legnagyobb szükség.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban egy gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.
Szelektál az oktatási rendszer
Ezen kívül szó esett a műsorban arról is, hogy a magyar oktatás egyik legsúlyosabb problémája, hogy a társadalmi különbségeket felerősíti, ahelyett hogy csökkentené.
Lannert Judit oktatáskutató szerint ma Magyarországon egy nagyvárosi, jómódú és iskolázott családból származó diák nagy eséllyel elitgimnáziumba, majd egyetemre – akár külföldre – jut, míg egy hátrányos helyzetű diák sokszor csak szakképzésbe vagy technikumba kerül, amit nem mindig fejez be. Lannert hangsúlyozta: ez nem a családok hibája, hanem az oktatási rendszeré.
Más országokban ugyanúgy vannak szegény gyerekek és gazdag gyerekek, még sincs ez a tendencia
– jegyezte meg az oktatáskutató.
Jobb családi háttérű diákok kerülnek kisgimnáziumba
A beszélgetésben szó esett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről is. Gloviczki szerint ez a rendszer kifejezetten káros, mert tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. A felvételi folyamat ugyanis már korán szelektál: a jobb helyzetű, jobban teljesítő diákok bekerülnek ezekbe a gimnáziumokba, míg az általános iskolákban a hátrányosabb helyzetű tanulók maradnak.„Korai szelekcióról beszélünk” – fogalmazott Gloviczki, aki szerint ez a szétválás az egész oktatási struktúrát gyengíti.
Az Eduline-on is korábban beszámoltunk arról, hogy minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye, hogy a diák rossz osztályba jár. A diplomás anyák esetében pedig a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
