Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint kevés olyan diák van, aki azért tanul pedagógusnak, mert meg szeretné mutatni, hogy máshogyan is lehet.
A Telex és az Egyensúly Intézet közös műsorában a hazai oktatási rendszer jelenét és jövőjét vizsgálta többek között Lannert Judit oktatáskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
Gloviczki Zoltán szerint az oktatás legmélyebb pontja ma a pedagógusképzés, majd kiemelte a tanárképzésre jelentkezők köre eleve kontraszelektált, mert a legtöbb fiatal, aki tanári pályára készül, alapvetően elfogadja a jelenlegi oktatási rendszer működését.
„Van olyan, de kevés, aki azért megy pedagógusnak, mert meg akarja mutatni, hogy máshogy is lehet” – mondta a rektor, majd hozzátette, hogy az új generáció „eleve egy kicsit beteg rendszerben nő föl”, miközben épp fejlődni képes, kritikus tanárokra lenne a legnagyobb szükség.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban egy gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.
Szelektál az oktatási rendszer
Ezen kívül szó esett a műsorban arról is, hogy a magyar oktatás egyik legsúlyosabb problémája, hogy a társadalmi különbségeket felerősíti, ahelyett hogy csökkentené.
Lannert Judit oktatáskutató szerint ma Magyarországon egy nagyvárosi, jómódú és iskolázott családból származó diák nagy eséllyel elitgimnáziumba, majd egyetemre – akár külföldre – jut, míg egy hátrányos helyzetű diák sokszor csak szakképzésbe vagy technikumba kerül, amit nem mindig fejez be. Lannert hangsúlyozta: ez nem a családok hibája, hanem az oktatási rendszeré.
Más országokban ugyanúgy vannak szegény gyerekek és gazdag gyerekek, még sincs ez a tendencia
– jegyezte meg az oktatáskutató.
Jobb családi háttérű diákok kerülnek kisgimnáziumba
A beszélgetésben szó esett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről is. Gloviczki szerint ez a rendszer kifejezetten káros, mert tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. A felvételi folyamat ugyanis már korán szelektál: a jobb helyzetű, jobban teljesítő diákok bekerülnek ezekbe a gimnáziumokba, míg az általános iskolákban a hátrányosabb helyzetű tanulók maradnak.„Korai szelekcióról beszélünk” – fogalmazott Gloviczki, aki szerint ez a szétválás az egész oktatási struktúrát gyengíti.
Az Eduline-on is korábban beszámoltunk arról, hogy minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye, hogy a diák rossz osztályba jár. A diplomás anyák esetében pedig a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
