Úgy beszakadt a nyári viharban a penészleki iskola teteje, hogy a tanév elejére sem sikerült megjavítani

A nagy júliusi vihar után még mindig tartanak a helyreállítási munkálatok a penészleki általános iskolában, ezért a diákok egy része másik épületben kezdi meg az új tanévet. A szülők sokáig nem tudták, hogy a szeptemberben hova kell iskolába menniük a gyerekeknek.

Mint ahol bomba robbant – nagyjából úgy nézett ki a penészleki általános iskola épülete a júliusi nagy vihar után. Az udvart szinte teljesen beborították a leszakított lemeztető-és fóliadarabok, deszkák. Már az első napokban is lehetett látni, hogy a kár akkora, hogy szeptember 1-re nem biztos, hogy végeznek a helyreállítási munkálatokkal.

 

Sokáig nem lehetett tudni, hol kezdődik a tanév

Mivel a szülők a nyár közepén még nem tudták, hogy hol kezdik a gyerekek az új tanévet (ezzel kapcsolatban eleinte nem kaptak konkrét tájékoztatást), ezért az Eduline birtokába került dokumentum alapján július 22-én a Mátészalkai Tankerületi Központhoz fordultak.

 

facebook.com/groups/2392359994485772

Ebből a levélből kiderült, hogy közvetlen a vihar után a katasztrófavédelmi szakemberekkel együtt megpróbálták menteni az iskola épületében, amit még lehetett. Először a szakemberek nejlonfóliával fedték le az iskola tetejét, de másnap kiderült, hogy ez a megoldás az alkalmazott formában nem volt teljesen megfelelő.

Ezután készült egy statikai vizsgálat, melynek értelmében kiderült, hogy az egyébként felújított épületet teljesen helyre lehet állítani. Hiába kezdődtek el azonban a bútorok kihordása után a munkálatok, már akkor lehetett látni, hogy szeptember 1-re nem lesznek készen.

„A tankerületi központ mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyreállítási munkák minél gyorsabban befejeződhessenek, és a tanulók ismételten a már megszokott, biztonságos környezetben tanulhassanak” – írták a levelükben, ezért a tankerületi központ akkori tájékoztatása szerint diákokat a mintegy hét kilométerre lévő Nyírbélteki Szent László Általános Iskola épületében fogadták volna átmenetileg. Ez pedig több családnak is gondot okozott volna, hiszen a diákok mintegy fele már 2023-ban is hátrányos helyzetű volt.

Mindenki marad helyben

Az eset kapcsán megkerestük a Mátészalkai Tankerületi Központot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a penészleki iskola teteje olyan mértékű károsodást szenvedett, melynek helyreállítása teljes mértékben még nem történhetett meg.

„Az épület egy részében 2025. szeptember 1. napjától az iskola 1-5. évfolyamon tanuló diákjai biztonsággal megkezdhetik a tanévet. Az épület azon részében, amelyen még munkálatok zajlanak várhatóan 2025. november 3. napjától, az őszi szünet után kezdődhet meg az oktatás, így ezt követően már valamennyi gyermek újra a megújult iskolaépületben folytathatja tanulmányait.”- írták levelükben, majd kitértek arra is , hogy „a 6-8. évfolyamon tanuló gyerekek elhelyezésére ideiglenesen a penészleki önkormányzat által felajánlott „régi iskolaépületben” kerül sor, amely alkalmas a 3 évfolyam befogadására, abban a nevelési-oktatási feladatok ellátása zavartalanul történhet.”

(Itt működik többek között a könyvtár, a posta és a népkonyha is.)

A tankerület a válaszában kiemelte, hogy a munkálatok előre haladásáról augusztus 1-jén tájékoztatták a szülőket, és arról, hogy mely tanuló melyik épületben kezdi meg a tanévet a KRÉTA rendszeren keresztül is kaptak üzenetet.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az iskola közösségi oldalára azonban csak augusztus 27-én került ki a tájékoztatás, hogy diákoknak nem kell ingázniuk Nyírbéltekre, hanem helyben kezdhetik el a következő tanévet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.