A nagy júliusi vihar után még mindig tartanak a helyreállítási munkálatok a penészleki általános iskolában, ezért a diákok egy része másik épületben kezdi meg az új tanévet. A szülők sokáig nem tudták, hogy a szeptemberben hova kell iskolába menniük a gyerekeknek.
Mint ahol bomba robbant – nagyjából úgy nézett ki a penészleki általános iskola épülete a júliusi nagy vihar után. Az udvart szinte teljesen beborították a leszakított lemeztető-és fóliadarabok, deszkák. Már az első napokban is lehetett látni, hogy a kár akkora, hogy szeptember 1-re nem biztos, hogy végeznek a helyreállítási munkálatokkal.
Sokáig nem lehetett tudni, hol kezdődik a tanév
Mivel a szülők a nyár közepén még nem tudták, hogy hol kezdik a gyerekek az új tanévet (ezzel kapcsolatban eleinte nem kaptak konkrét tájékoztatást), ezért az Eduline birtokába került dokumentum alapján július 22-én a Mátészalkai Tankerületi Központhoz fordultak.
Ebből a levélből kiderült, hogy közvetlen a vihar után a katasztrófavédelmi szakemberekkel együtt megpróbálták menteni az iskola épületében, amit még lehetett. Először a szakemberek nejlonfóliával fedték le az iskola tetejét, de másnap kiderült, hogy ez a megoldás az alkalmazott formában nem volt teljesen megfelelő.
Ezután készült egy statikai vizsgálat, melynek értelmében kiderült, hogy az egyébként felújított épületet teljesen helyre lehet állítani. Hiába kezdődtek el azonban a bútorok kihordása után a munkálatok, már akkor lehetett látni, hogy szeptember 1-re nem lesznek készen.
„A tankerületi központ mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyreállítási munkák minél gyorsabban befejeződhessenek, és a tanulók ismételten a már megszokott, biztonságos környezetben tanulhassanak” – írták a levelükben, ezért a tankerületi központ akkori tájékoztatása szerint diákokat a mintegy hét kilométerre lévő Nyírbélteki Szent László Általános Iskola épületében fogadták volna átmenetileg. Ez pedig több családnak is gondot okozott volna, hiszen a diákok mintegy fele már 2023-ban is hátrányos helyzetű volt.
Mindenki marad helyben
Az eset kapcsán megkerestük a Mátészalkai Tankerületi Központot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a penészleki iskola teteje olyan mértékű károsodást szenvedett, melynek helyreállítása teljes mértékben még nem történhetett meg.
„Az épület egy részében 2025. szeptember 1. napjától az iskola 1-5. évfolyamon tanuló diákjai biztonsággal megkezdhetik a tanévet. Az épület azon részében, amelyen még munkálatok zajlanak várhatóan 2025. november 3. napjától, az őszi szünet után kezdődhet meg az oktatás, így ezt követően már valamennyi gyermek újra a megújult iskolaépületben folytathatja tanulmányait.”- írták levelükben, majd kitértek arra is , hogy „a 6-8. évfolyamon tanuló gyerekek elhelyezésére ideiglenesen a penészleki önkormányzat által felajánlott „régi iskolaépületben” kerül sor, amely alkalmas a 3 évfolyam befogadására, abban a nevelési-oktatási feladatok ellátása zavartalanul történhet.”
(Itt működik többek között a könyvtár, a posta és a népkonyha is.)
A tankerület a válaszában kiemelte, hogy a munkálatok előre haladásáról augusztus 1-jén tájékoztatták a szülőket, és arról, hogy mely tanuló melyik épületben kezdi meg a tanévet a KRÉTA rendszeren keresztül is kaptak üzenetet.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az iskola közösségi oldalára azonban csak augusztus 27-én került ki a tájékoztatás, hogy diákoknak nem kell ingázniuk Nyírbéltekre, hanem helyben kezdhetik el a következő tanévet.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
